Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia az egyház szolgálatában
meghonosítását jelentette. Ezért a teljesen új törvénykezési eljárás életbeléptetése előtt, a kor színvonalán álló új evangélikus egyházjog megírására gondolni nem lehetett. Ez a türelmi időpont alkalmasnak látszott arra, hogy a miskolci jogakadémiának két tehetséges tanítványa, akik az egyházjogi stúdiumban különösen kiváltak, külföldi tanulmányútra menjenek és még behatóbban ismerkedjenek meg az egyházjogtudomány még nyitott problémáival. Tanulmányú tjük arra szolgált, hogy az egyházjog tudományos művelődésre ösztönzést adjon és így előkészítse őket az evangélikus, illetve a református egyházjog teljes anyagának összefoglalására és feldolgozására. A terv részben sikerrel is járt, amennyiben dr. Boleratzky Loránd egy éven át beható evangélikus egyházjogi tanulmányokat folytatott Berlinben, a tudományegyetem keretén belül megszervezett világhírű Stutz-féle egyházjogi Kutató Intézetben ,, és utána egy évet töltött Helsinkiben, hogy tanulmányozza a finn állam és evangélikus egyház közötti évszázadokon át kifejlődött jogviszonyt. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve és az „evangélikus egyházjog" tárgykörből Debrecenben megszerzett egyetemi magántanári habilitációja után nagy lendülettel hozzálátott, az összehasonlító egyházjog-tudományi módszer alkalmazásával, a Magyar Evangélikus Egyházjog c. munkájának megírásához. A munka kézirata elkészült és minden tekintetben a kor színvonalán áll és pótolja azokat a nagy hiányokat és hézagokat, melyek az eddig megjelent összefoglaló magyar evangélikus egyházjogi munkák irodalmában mutatkoztak. A Magyar Evangélikus Egyházjog nyomdakész kézirata kiadásra vár. Az előadottakból az hiszem eléggé kitűnik, hogy az újonnan megírt Magyar Evangélikus Egyházjog a jogakadémia irányítása és erkölcsi támogatása nélkül sohasem íródott volna meg 46 46 dr. Boleratzky Lorándot már 1947-ben a miskolci jogakadémia tanár kar létszámában látjuk és ha nem következett volna be 1949-ben a jogakadémia beszüntetése alighanem megjelenhetett volna már az új Evang. Egyházjog, amely pótolta volna a Mikler-félét, mely megalkotáséért szintén a jogakadémia fennállásának köszönhette. A református egyházjog megírását is igyekeztem előmozdítani, mivel a miskolci jogakadémián akadt egy mindenképen jól felkészült református tanítványunk, aki összes alapvizsgáit és szigorlatait kitüntetéssel tette le és aki az általam megalapított egyházjogi szemináriumban egyházjogi dolgozataival feltűnést keltett, valamint az egyházjogi pályadíjakat ismételten elnyerte. Kiváló egyházjogi felkészültsége miatt szerettem volna, ha dr. Novak István tanítványom a genfi egyetemen folytatta volna egyházjogi stúdiumait, tehát Kálvin János városában. A világháború óta azonban Svájc csak kivételesen engedte meg külföldi egyetemi hallgatóknak a Svájcban való tartózkodását. Nehézséget okozott az, hogy Magyarország Németország oldalán harcolt és így a francia érzelmű genfi egyetem nem szívesen látta a magyar egyetemi hallgatók megjelenését Tekintettel arra, hogy nekem a genfi egyetemmel semmi kapcsolatom nem volt viszont dr. Révész Imre tiszai ref. püspököt pár hónappal azelőtt a genfi egyetem díszdoktorai közzé kebelezte be, a püspök úrhoz fordultam, hogy mozdítsa elő Novak István dr. -nak egyházjogi tanulmányait a genfi egyetemen. A püspök úrtól azt a lakonikus választ kaptam, hogy semmi összeköttetése nincsen a genfi egyetemmel és így Nóvák István dr. kérést nem támogathatja Erre Nóvák István doktort rávettem, hogy Berlinben a Stutz-féle Egyházjogi Kutató Intézetben folytassa egyházjogi tanulmányait. A kiutazási engedélyt és a Stutz-féle Egyházjogi Kutató Intézetben való felvételét kieszközölhettem és így egy nyári félévet ott tölthetett és a Kutató Intézetben hol egy jól sikerült és megdicsért egyházjogi felolvasást is tartott. Novak a debreceni ítélőtáblához kapott besorolást majd rövidesen törvényszéki bíró lett Miskolcon és 1945-ben a „A magyarországi prot egyházak szerjoga" tárgyköréből egyetemi magántanári habilitációt ért el. Ezek után is több egyházjogi cikket irt, majd a miskolci jogakadémián mint c. nyilv. rendes jogakadémiai tanár működött. Boleratzky müve „A magyar evangélikus egyházjog alapjai és jogforrásai (I. kötet) címmel végül is 1991-ben látott napilágot. (A szerkesztő.)
