Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia az egyház szolgálatában
Csorba Zoltán jogtudományi lektor (angol nyelv) a Miskolci Kálvin Szövetségben „Az amerikai magyar protestantizmus története" (1929. nov. 25.) c. és „Az amerikai protestantizmus modern problémáiról" (1929. dec. 20.) c. tartott külpolitikai szempontból is figyelmet érdemlő előadást. Egyházépítő és ismeretterjesztő előadást tartott még a miskolci evangélikus egyház vallásos estéjén dr. Kovács Tibor jogakadémiai titkár „A magyarhoni evang., egyház alapítványügyi jogszabályai" c. (1942. márc. 10.) és dr. Nóvák István jogakadémiai asszisztens „A nő szerepe az egyházban" cimen. 37 Ha végigtekintünk ezeken az előadásokon, amelyek mindegyikéhez a jogakadémia neve is fűződik, bátran kijelenthetjük, hogy jogi főiskolánk az egyház szolgálatában derekas kultúrmissziót végzett és az egyházi élet minden vonalán megtörtént a bekapcsolódás, ami egyházra és a jogakadémiára nézve egyaránt áldásos volt. Ebből az egyházépítő kultúrmunkából egy-egy fénysugár érte a református egyházat is, főleg azon református egyének részéről, akik a jogakadémia kultúrmunkájába erősebben beleszóltak, aminek folytán a viszony a református egyházzal szemben a jogakadémián mindig jobban elmélyült. A jogakadémia tanárai azonban nemcsak élőszóval, hanem tollal is szolgálták az egyházat. Sűrűn jelentek meg tőlük olyan munkák, amelyek az egyház érdekeit szolgálták, amelyek új megvilágításba helyezték egyházjogi, egyházpolitikai és egyháztörténeti problémákat és ezáltal az egyháztársadalomnak és egyházpolitikának is irányítást adtak. A jogakadémián az egyházjog professzora már megtette a szükséges előkészületeket, hogy a kari viszonyoknak megfelelő új evangélikus egyház jogot adhasson a magyarhoni evangélikusok kezébe, amely már az 1934-3 7-ben Budapesten tartott zsinat által hozott törvényeket és új szabályrendeletek joganyagát is feldolgozza. Az evangélikus egyházjog megjelenését természetesen mindenki a miskolci evangélikus jogakadémiától várta és jogosan, hiszen ottan volt az evangélikus egyházjognak szervezett tanszéke is. Még sok evangélikus egyházjogi probléma nyitott volt és ezért elsősorban ezek feldolgozására irányult a jogakadémia minden figyelme és törekvése. Egyes egyházjogi témákat monografikusán kellett előbb feldolgozni, hogy a monográfiák eredményei alapján lehessen pozitív határozottsággal az evangélikus egyházjog eddigi hézagát kitölteni. Szükség volt e célból egy egyházjogi szeminárium szemezésére, melyben nemcsak analitikus, hanem szintetikus kutató rendszeres munka eredményeképpen önálló és eredeti kutatáson alapuló monográfiák készülhessenek. Az idő rendkívül kedvezett ennek a tervnek, mert a harmincas években a jogakadémiának olyan jeles tehetségű tanítványai voltak, akiket az egyházjogi problémák feldolgozása felette érdekelt és így csakhamar az egyházjogi szemináriumnak oszlopos tagjai lettek. Az egyházjogi szeminárium működéséről későbben szólunk, e he11 Mindkét előadás nyomtatásban is megjelent, dr. Kovács Tiboré a „Jogakadémia egyházjogi szemináriumának" kiadványaiban, Miskolc 1942. 16 1. - dr. Novak Istváné a Miskolci ev. egyházközösség önismeret-terjesztő és egyházépítő kiadványaiban. Miskolc. 1939. 15 1.
