Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia az egyház szolgálatában

A zsinat alakuló ülése 1934. november 12-én volt, ahol a jogakadémia képviselőjét, dr. Bruckner Győzőt a zsinat jegyzőjévé, továbbá a tanügyi, egyeztető és naplóbíráló bizottság tagjává választották. A zsinati tanügyi bizottság dr. Kapi Béla püspök elnöklete alatt Budapesten 1935. március 18-án és 19-én tárgyalta és elfogadta a jogakadémiáról szóló azt a törvénytervezetet, amelyet a zsinat előkészítő nagybizottságának elgondolása szerint, a jogakadémia dékánja a prodékán

9 közreműködésével elkészített. Az E. ut. 222. §ában eddig összesen csak két sorban kodifikált álláspont van lerögzítve a jogakadémiára vonatkozóan. Tekintettel a jogakadémia közegyházi jelentőségére, amely az oktatásügyi feladatokon túl az evangélikus egyház jogi és egyháztörténeti, valamint egyetemi tanárképzési szempontból is jelentős tényezője az egyetemes egyháznak, szükségesnek mutatkozott, hogy a jogakadémiára vonatkozó s törvényileg biztosított jogok pregnánsan kifejezésre juttassanak és egyben lerögzílessenek a rávonatkozó elvi jogszabályok is.

10 így minden remény meg volt arra, hogy a jogakadémiára vonatkozó eddigi egyetlen egy paragrafus helyett egy megfelelő, a főiskola egész életére kiterjedő tizenkét paragrafus kerül a zsinat ülésén beiktatásra.

11 Megemlítjük még, hogy a hegyaljai evangélikus egyházmegye zsinat-képviseleti helyére, mely lemondás folytán megüresedett, 1935. évi május havában az egyházmegye egyházközségei dr. Zsedényi Béla jogakadémiai nyilv. rendes és egyetemi magántanárt választották meg. így a jogakadémia érdekeit már két tag képviselte a zsinaton.

12 A jogakadémia kérdése, melyet a zsinat hosszabb eszmecseréje előzött meg, dr. Bruckner Győző és dr. Zsedényi Béla zsinati tagok ismételt felszólalása után teljesen kielégítő megoldást kapott. A jogakadémia jogállása három irányban nyert kiterjesztést. Szavazati és pedig kettős szavazati jogot kapott az esperes és egyházmegyei felügyelő választása tekintetében azon egyházmegyében, amelynek területén működik (II. tc. 59. §. c. pontja), az egyetemes közgyűlésen ezentúl a dékánon kívül még egy taggal, összesen tehát két taggal képviseltetheti magát (II. tc. 73. §. b. és d. pont); végül ugyancsak kettős képviseleti jogot kapott a zsinaton (II. tc. 83. §. 4. pont). A főiskola tanszabadsága körül támadt vitában dr. Vladár Gábor dr. Bruckner Győző és dr. Zsedényi Béla annak védelmére keltek a zsinaton és e felszólalások értelmében megfelelő megoldást nyert ez a kérdés is. Dr. Bruckner Győzőnek és Zsedényi Bélának két felette fontos zsinati napirenden lévő elvi kérdés megoldásánál döntő szerep jutott, amennyiben tudományosan megalapozott hosszabb természetű felszólalásokkal elérhették azt, hogy a zsinat a 9 dr. Zsedényi Béla 10 Lásd 1934-3 5-iki Almanach 39-40.1. 11 V. tc. 72-82 §. 11 Zsedényi résztvett 1935-ben a zsinat alkotmányjogi és törvénykezési bizottságainak előkészítő munkájában, majd a zsinat 1936. és 1937. évi ülésszakain.