Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia az egyház szolgálatában
miájába. Hiszen a jogakadémia húszas évének küzdelmei is eléggé rávilágítanak arra, hányszor kellett a fenntartó hatóságnak és egyetemes egyháznak az egyes törvénycikkekre hivatkozni, amelyekkel a kultuszkormány sérelmes rendelkezéseit bírálat tárgyává tette, sőt egyik-másiknak, végrehajtását egyszerre megtagadta. Nemcsak az egyházjog, hanem más jogi diszciplínák keretében is mód kínálkozott a protestáns egyházat ért sérelmek feltárására, anélkül, hogy ez a tárgyilagosság rovására menne, vagy a tudomány tiszta igazságaiban kár esnék. Az eperjesi-miskolci jogakadémia e szent hagyományok tisztelője volt és erről az útról soha le nem tért. Eperjesen megjelent dr. Mikler Károlytól 1906-ban hatalmas kötetben a rég várt M a Sy ar Evangélikus Egyházjog" c. tankönyve. XVI+741. 1. terjedelemben, mely szinte úttörő jelleggel bírt és lelkészeknek, egyházi világi vezérférfiaknak tájékoztatást adott az egyházjogi kérdések mérlegelésénél és elintézésénél. Ma is forgalomban van még ez a kimerítő egyházjogi munka, bár egyes részében már elavult, módszere inkább dogmatikus, nem jogösszehasonlító jellegű és egyes alkotmánytörténelmi megállapításai az újabb történelmi kutatások eredményei miatt, túlhaladottak. Ezen hiányok dacára mégis az eperjesi jogakadémiának kimondhatatlan nagy szolgálatot tett tudományos munka és a jogakadémia fennállása nélkül nem jött volna létre. Hézagpótló volt Miklernek „Az 1848:XX:tc. elvi kérdései és végrehajtásának gyakorlati követelményei " 2 c. tanulmánya is, amelyben a törvénycikk végrehajtására nézve vet fel a szerző új eredeti gondolatokat, amelyeket ő mint az egyházjog alapos művelője termelt ki. Miskolcon a jogakadémia tanári kara, a dékáni székfoglalónak megfelelően, mélyíteni és erősíteni kívánta a kapcsolatokat a tiszai evangélikus egyházkerülettel és általában az egész egyetemes evangélikus egyházzal. A jogakadémia rövidesen igazolta, hogy milyen erkölcsi tőkét jelent az egyházra nézve az a főiskola, hol a kultúrának és tudománynak ilyen céltudatos harcosai vannak, kik evangélikus egyházjogi kiképzést nyújtanak világiaknak, hogy azok az életbe kikerülve fontos tényezőkké lehetnek egy olyan egyház jövője alakulásában, mely autonómiájánál fogva a világi elemnek oly nagy szerepet ad beléletében. 3 A főiskolai tanárok önálló tudományos munkálkodása nyereség az egyházra nézve, növeli tekintélyét kifelé és új fegyverekkel látja el. A tudomány fegyvereit bocsátotta a jogakadémia tanári kara a fenntartó hatóságnak és egyetemes egyháznak rendelkezésére, amikor a kultuszkormányt, az összkormányt és az államfőt meggyőzni igyekezett az akkori kultúrpolitikának a tévedéseitől. Az a kemény harc, amely a jogakadémia létéért folyt Klebelsberg kultuszminisztersége alatt, közelebb hozta a jogakadémiát, professzorait a magyarhoni evang, egyház minden tényezőjéhez. Elsősorban Geduly Henrik, a tiszai egyházkerület püs2 Prot. Szemle 1917 évf. és különlenyomat 3 Lásd dékáni székfoglalómat 1923-ban. 4 Uo.
