Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A jogakadémia tanárainak tudományos és kulturális szereplése országos viszonylatban

A JOGAKADÉMIA TANÁRAINAK TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS SZEREPLÉSE ORSZÁGOS VISZONYLATBAN A jogakadémia tanárainak kultúrmunkássága azonban nem állott meg Miskolc thjf. város vámsorompóinál, hanem jelentkezett csakhamar hazánk számos helyén és elsősorban magában a fővárosban is. Már említettem, hogy egyes jogakadémiai tanárok székfoglalót tartottak tudós társaságokban, melyek tagjai lettek, de a székfoglalón kívül, ismételten szerepel hol az egyik, hol a másik jogakadémiai tanár egy-egy tudományos társaság felolvasó ülésén és mivel a legtöbb tudományos társaságnak székhelye és központja az ország fővárosában van így a jogakadémiának és professzorainak neve szintén előnyösen forgalomba került tudós körökben. A leggyakrabban tartottak tudományos és ismeretterjesztő előadásokat a fővárosban és vidéken: Bruckner, Hacker, Henszelmann, Schneller, Surányi és Zsedényi, de találkozunk Szontagh, Sztehlo és Putnoki nevével is akik befutottak az ország különböző kultúrcentrumaiban. 1. A fővárosban Bruckner Győző székfoglalóin kívül még két felolvasást tartott a Magyar Tudományos Akadémián és pedig 1946-ban ,ßullagi Aladár emlékezete"

1 címmel és 1948. március 14-én mutatta be „Az 1848. évi XX. törvénycikk és harcok annak végrehajtásáért "-t

2 c. tanulmányát. Azonfelül a Magyar Luther Irodalmi Társaságban mutatta be 1932. nov. hó 28-án „Gusztáv Adolf svéd király világtörténelmi jelentősége" c. tanulmányát továbbá ugyanott olvasta fel 1937. november 12. ,^iz eperjesi vértanuk'' c. megemlékezését Caraffa eperjesi áldozatainak 250 éves évfordulója alkalmából.

4 Az Országos Luther Szövetség meghívására 1930. november hó 19-én Budapesten felolvasta „Az Ágostai Hitvallás világátformáló erejéről' szóló tanulmányát.

5 Az 1934/37-iki budapesti evangélikus zsinat 1936. okt. hó 28-iki ülésére tanulmányjellegű felszólalásban a csonka egyházkerületi beosztás fenntartása mellett tört lándzsát.

6 Zágrábban a Magyar Jogászegylet keretében megalakult egyházjogi szakosztályában mint első „A magyarhoni evangélikus lelkészi becsületszék és a Spruch1 A Magy. Tud. Akadémia kéziratában nyert egyelőre elhelyezést a kézirat, amíg kiadásra nem kerül. 2 Kéziratát a debreceni tudományegyetem könyvtára kézirattárában helyeztem el, míg a tanulmány kiadásra kerül már az okleveles függelékkel együtt. 3 Megjelent a M. Luthert írod. Társ. kiadványaiban. Budapesten 1932. 32 1. 4 A kézirat a M. Luther írod. Társ. kézirattárában van és kiadásra vár. 5 Megjelent 1931. Budapesten a Luther Könyvtár és Múzeum Füzeteiben. 16. sz. 12.1. 6 A felszólalás némi kiegészítéssel „4 magyarhoni ev. egyház egyházkerületének beosztása történelmi ;s egyházjogi megvilágításban" c. megjelent Miskolcon 1937. 27 1.