Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A jogakadémi tanárainak kultúrmunkássága Miskolcon

Schneller Károly tudományos statisztikai munkálkodásának újabb jelentős elismeréseként 1934-ben a m. kir. miniszterelnökség alá tartozó Országos Statisztikai Szakvizsgálati Bizottság tagjává neveztetett ki. A jogakadémiai tanárok tudományos munkássága egyre több megbecsülésben részesült és a Magyar Külügyi Tanács még 1929. évi december 20-án igazgatóválasztmányi ülésében rendes tagjai sorába választotta dr. Sztehlo Zoltán és dr. Zsedényi Béla miskolci jogakadémiai nyilvános rendes tanárokat, annak elismeréséül, hogy a megválasztott tagok eddigi irodalmi munkásságukkal a külföld előtt is hasznos szolgálatot tettek a hazának. A Magyar Történelmi Társulat még 1925-ben választotta meg dr. Bruckner Győzőt választmányának tagjává, majd a következő évben a „Magyarország újabbkori történelmének forrásai" c. szakbizottságának tagjává és 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia történelmi szakbizottságának rendes tagjává. Ugyancsak 1926-ban a dékán a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, amelynek már választmányi tagja volt, „tudományos szakosztályának" tagjává választotta; a Lévay József Közművelődési Egyesület irodalmi szakosztályának 1927-ben elnöke lett és az 1935-ben megalakult „Felvidéki Tudományos Társaság Budapesten" alapító és választmányának választott tagja; az alábbiban 1940 április 30-án tartotta meg székfoglalóját „A késmárki céhek az ipari közigazgatás szolgálatában" címen.

44 Schneller Károly a Magyar Társadalomtudományi Társulatban 1929. május hó 2-án „Halandóságunk nemzetközi viszonylatban" c. tanulmányával székfoglalót tartott.

5 Azonfelül beválasztották Schneller Károlyt a Magyar Közgazdasági Társaság, továbbá a M. Protestáns Irodalmi Társaság tudományos szakosztályába, majd 1935-ben a Szegedi Alföldkutató Bizottság társadalomtudományi szakosztályának választmányába is. Továbbá 1937-ben a Nemzetközi Népességtudományi Unió magyar csoportjában mint beválasztott rendes tag Magyarország népmozgalma európai keretben''

1 c. tanulmányával székfoglalót tartott.

6 Surányi Unger Tivadar már 1926-ban a Magyar Közgazdasági Társaság, Magyar Filozófiai Társaság és a Friedrich List-Gesellschafi-nak, valamint a Lévay J. Közművelődési Egyesület irodalmi szakosztályának és 1928-ban a Magyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának választott tagja. A Magyar Közgazdasági Társaságban „Az újabb közgazdasági elméletek történeti alapjairól" c. tartotta székfoglaló értekezését.

7 Hacker Ervint tekintettel arra, hogy a harmincas években sok krimmalstatisztikai tanulmányt bocsátott közre, a Magyar Statisztikai Társaság sietett rendes 4 A székfoglaló értekezés egy fejezete (52-81.1.) A Bruchner „A kismári céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége c. 1941-ben megjelent nagy munkájánakkkkkk. 5 Bp. 1929. 40.1. 6 Sur la siandardisztion du taux de natilité. Extroit a Congres International de la population. Paris 1937. I. 14. 1. (Különlenyomat.) 7 Megjelent a Közgazdasági Szemle. Bp. 1927 és külön lenyomatban 26 1.