Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A jogakadémia tudományos értekezéseinek tára
A Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tárában megjelent opusok nyomdaköltségeinek nagyrészét a jogakadémia fedezte az Évkönyv-alapból, mely a búzavalutában fizetett tandíj idején szépen felszaporodott és így lehetővé tette, hogy a jogakadémiai tanárok nagyobb terjedelmű munkálatokkal is lephessék meg a tudományos világot, 8 anélkül, hogy az ilyen munka kiadása anyagilag erősebben érintette volna az alapot. Egyfelől a jogtanárok munkáinak kiadására nyílott alkalom, másfelől a joghallgatók pályadíjnyertes, vagy az egyes szemináriumokban bemutatott és kiválónak minősített szakdolgozatainak kiadása is lehetővé vált az Évkönyv-alapba befizetett mellékdíjból. A dékán székfoglalójában jelzett terve, hogy a kiváló szemináriumi szakdolgozatok kiadása máris lehetővé vált. az ilyen szakdolgozatnak kinyomatása szerfelett serkentőleg hatott a jogászit]úságra és fokozta a jó tanulmányi eredményt, azonfelül felébresztette a joghallgatóban az önálló gondolkodást és alkotnivágyást. Az önálló kutatómunka révén bekapcsolódott egy-egy tudós professzor munkakörébe és igyekezett azután a szívéhez nőtt tárgyba elmélyedni, úgy hogy ez a módszer a jogakadémia tanári sucrescentiájának biztosítására is alkalmasnak látszott. Eleinte, a kezdet kezdetén, a kinyomatásra alkalmasnak minősített szemináriumi dolgozatok nem a jogi diszciplínák szerint elkülönítve, hanem „A Miskolci ág. hitv. evangélikus mőhalandóság mérése. Pécs, 1924, 12.1. 15. Sztehlo Zoltán: A társas háztulajdon kérdéséhez. Pécs, 1924. 12.1. 16. Bruckner Győző: A Thököly-család késmárki magánfőldesurasága. Pécs, 1925. 84. 1. 17. Hacker Ervin: A világháború hatása a kriminalitásra. Pécs, 1925. 28. 1. 18. Henszelmann Aladár: Az orvosi gondolkodásról. Pécs, 1925. 10. 1. 19. Schneller Károly: Magyarország városi és vidéki népessége. Pécs, 1925. 136. I. 20. Szontagh Vilmos: A törvényhatósági bizottság újjászervezése az általános közigazgatási reform keretében. Pécs, 1925. 25. 1. 21. Sztehlo Zoltán: Két dolgozat a római kötelmi jogból. Pécs, 1925. 23. 1. 23. HorváÜi Ödön: Bredeczy Sámuel élete 1772-1812. Pécs, 1925. 37. 1. 24. Réz Mihály: A nemzetiségi kérdés a politikai tudomány szempontjából. Pécs, 1925. 25. 1. 25. Eöttevényi Olivér: Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések. Pécs, 1925. 24. I. 26. Ereky István: A közigazgatási jog kialakulása Franciországban. Pécs, 1925. 42. I. 27. Moór Gyula: A szocializmusról. Pécs, 1925. 15. 1. 28. Putnoki béla: Igazságszolgáltatásunk a céhek idején. 1925. 25. 1. 29. Zsedényi Béla: A törvényhatóságok képviselete az országgyűlésen. Miskolc, 1927. 191. 1. 31. Bruckner Győző: A svéd alkotmány. Miskolc, 1928. 114. 1. 32. Szontagh Vilmos: A közigazgatás szabad belátása. 1928. 253. 1. 33. Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. 1929. 167. 1. 34. Bruckner Győző: Ferenc Ferdinánd trónörökös magyarországi politikai tervei. 1929. 76. 1. 35. Hacker Ervin: Kriminalitás és bevándorlás. Pécs, 1929, X. és 270. 1. 36. Szepesváraljai Haendel Vilmos: A szegényjog a magyar polgári peres eljárásban és annak kritikája Miskolc, 1936. 171. I. 37. Dr. iglói Szontagh Vilmos: A közigazgatás racionalizálásajogelméleti lényege szerint. Miskolc, 1937. 43. 1. 38. Dr. iglói Szontagh Vilmos: A szent korona tana és a kormányzói jogkör. Miskolc, 1937. 31. 1. 39. Dr. Schneller Károly: Demológiai tanulmányok. Miskolc, 1937. 100. 1. 40. Dr. Zelenka István: A közjog és magánjog dualizmusának problémája. Miskolc, 1938. 104. 1. 41. Zsedényi Béla: A felsőház új jogköre. Miskolc, 1938. 70.1. 42. Dr. Sztehlo Zoltán: Az egyiptomi papyrusok és a római jog. Miskolc, 1938. 104.1. 43. Dr. Hacker Ervin: Die Kriminalität des Kantons Zürich. Miskolc, 1939. XVI. és 311. 1. 44. Dr. Bruckner Viktor: Leitmotive der neuen Ungarischen Evangl. Kirchengesetze 19341937. Miskolc, 1940. 49. 1. 45. Dr. Bruckner Győző: A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége. Miskolc, 1941. 373. 1. 46. Dr. Boleratzky Loránd: Állam és evangélikus egyház Finnországban. Budapest, 1947. 100.1. Az Évkönyv-alapra félévenként minden egyes joghallgató fizetet 2-50. a. k., utóbb 2 p. A befolyt összegért, az almanach költségeinek levonása után, annyi részre kellett arányosan elosztani, ahány jogtanár működött és azonfelül egy rész a szemináriumok kiadható értekezései költségeinek fedezésére volt fordítandó. Ha a tanárra eső hányad nem volt elegendő a kiadandó munka nyomdakőltségeire, az esetben a tandíjosztalékra igényjogosult tanár fedezte a különbözetet a ráeső tandíjosztalékból. Az ilyen pénzügyi müvelettel sikerült a munkák kiadására elég biztos alapot találni.
