Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon
egyfelől sorsdöntő hatású volt a hontalanná lett jogi főiskolára nézve, mert nélküle nem harcolhatta volna meg fenntartásáért vívott sokszor válságos küzdelmét, másfelől tudományos kul túrvár rá tette a miskolci jogakadémiát, melynek kisugárzó ereje Miskolc thj. várost kultúrcentrummá tette az „ új végeken ". A Miskolci Jogászélet növelte és erősítette a jogakadémia tekintélyét a tudós világ előtt és így életképesebbé tette annak évszázados gyökereit az új magyar talajon. A szakfolyóirat körül tömörülő első miskolci jogtanárok azonnal értékelték a dékán által megalapított tudományos szaklap jelentőségét, mely azonban nem ejtette el sem a gyakorlati problémák felkarolását, sem a jogászifjúság érdekeinek képviseletét, és azért az akkori jogakadémiai tanárok teljes erejükkel támogatták a folyóiratot, egymással versenyezve tanulmányokat, cikkeket, könyvismertetéseket bocsátottak közlés végett a szerkesztőségnek rendelkezésére. 75 A Miskolci Jogászéletnek két hajtása is volt: a „Miskolci Jogászélet könyvtára" és az „Arcképcsarnok" nevű kiadványa. Az előbbinek 175. közrebocsátott tanulmánya önmagában hordja a jogakadémia dicséretét, az utóbbi nyolc évben hajtotta meg az elismerés és a kegyelet zászlaját a jogakadémiáért küzdeni nem szűnő és a tudományokat művelő drága halottai előtt. A Miskolci Jogászélet és annak két hajtása: a Miskolci Jogászélet könyvtára és az arcképcsarnok alapozták meg a jogakadémia új virágzását Miskolcon és fokozta még a jogakadémia jelentőségét és jóhírét az a tény, hogy hazánkban az első vidéki jogi szaklap a Miskolci Jogászélet volt! 76 A Miskolci Jogászélet nagy sikerének és népszerűségének hatása alatt indult meg azután Szegeden 1934-ben a „Jog" és Egerben 1932-ben a „ Vita Academica" c. jog- és államtudományi és diákpolitikai folyóirat. Az elsőbbség tehát e téren mindenképpen a miskolci jogakadémiát illeti meg. A Miskolci Jogászéletnek akkori főmunkatársai voltak: Bruckner, Hacker, Henszelmann, Putnoki Schneller, Szilágyi Antal, Surányi Unger Tivadar és Sztehlo Zoltán, 1926 után kapcsolódott be még Szontagh és Zsedényi. A felsoroltak érdeme, hogy a folyóirat pontosan és gazdag tartalommal megjelenhetett. A Miskolci Jogászélet megindításánál nem azért szólottam részletesebben, mert én alapítottam a lapot, hanem azért, mert a lap új eszméket termelt ki és a jogakadémia védelmét is hathatósan biztosította, továbbá a jogakadémiát tényleg a tudományosság központjává és Miskolcot kultúrcentrummá tette a jogakadéémia jó hírnevét tetemesen emelte két hajtásával. 1. a .Miskolci Jogászélet Könyvtára" és arcképcsarnok" című könyvsorozatával. Végül a jogakadémia sikereihez tartozik az a tény, hogy megindította az első vidéki jogtudományi folyóiratot.
