Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon
Az 1924/25. évi Almanach már mint „Berzeviczy Albert Emlékkönyv" jelent meg és az eperjesi jogakadémia nagyszerű egykori professzorának emlékét örökítette meg. Az Almanachok, illetve évkönyvek évente csak egyszer jelenthettek meg és ilyformán ritkán mutatkozhatott be a jogakadémiának alkotni akaró tanári kara. A jogakadémia válságos napjaiban sűrűbben kellett a professzori karnak szavát hallatnia, hogy állandóan forgalomban legyen nemcsak tudós körökben, de másutt is a jogakadémia és annak tudományosan felkészült tanárainak neve. Mindezeket a körülményeket mérlegelve a dékán javaslatot tett a karnak a havonta megjelenő nívós szakfolyóirat megindítására, amely „közelebb hozza egymáshoz az elmélet és gyakorlat jogászait" A dékán javaslata nagy megértésre talált és így 1925. január hóban megindult a „Miskolci Jogászélet" c. jog- és államtudományi közlöny mint a miskolci jogakadémia hivatalos közlönye 19 dr. Putnoki Béla jogakadémiai magántanár és ügyvéd szerkesztése alatt. 20 A Miskolci Jogászélet feladatát magas fajsúlyú jogi tanulmányokkal igyekezett megoldani és a munkából részt engedett a jogászifjúságnak is. A Miskolci Jogászélet lett a főiskola hivatalos lapja, hirdetései benne láttak napvilágot, azzal, hogy az ifjúságot minden szükséges tudnivalóról tájékoztatta, annak mintegy jóakaró tanácsadója akart lenni. A tudományos célok mellett szolgálni kívánta a Miskolci Jogászélet a diákszociális irányú intézmények érdekeit, különösen a diákjóléti intézmények kiterjesztését és felkarolását. A Miskolci Jogászélet csakhamar hézagpótló szakközlönynek bizonyult, mert „a nemzeti jog gyakorlati érvényesülését is előbbre vitte egy lépéssel". „Trianon óta" - mondja a szerkesztő „Beköszöntőjében találóan - a nemzeti jog kultuszát előbbre kell vinnünk, mert a jog ma még többet jelent számunkra mint a múltban, mert az eleven jogérzet ma nagy-nagy erkölcsi erőknek a forrása, amelynek megváltó erejében kell, hogy higgyen ez a porig alázott nemzet utolsó leheletéig." 21 A Miskolci Jogászélet megjelenése nagy feltűnést keltett országszerte és a jogakadémiát minden oldalról lelkesen ünnepelték. Egyetemi tanárok, a társjogakadémiák jogtanárai, a m. kir. kúria és ítélőtáblák elnökei, bírái és a közigazgatás és pénzügy magas rangú korifeusai bocsátottak értékesebbnél értékesebb tanulmányokat és cikkeket a folyóirat rendelkezésére. lönböztető kórismérése. (41-45. 1.) - Obetkó Dezső: Dolgozatok a perjog köréből (45-58. 1.) - Schneller Károly: A csecsemőhalandóság mérése. (73-89. I.) - Sztehlo Zoltán: A társas háztulajdon kérdéséhez. (8999. I.) II. - Bruckner Győző dékáni székfoglalója (99-106. I.) - Bruckner Győző: A miskolci (eperjesi) ág. hitv. evangélikus jogakadémia válságának megoldása és az 1922/23. tanév története (106-125. 1.) III. Vizsgálati bizottságok (125-129. 1.) IV. A jogakadémia szemináriumainak értékelései: 1. Szívós Béla: Csengey Gusztáv (127-145. I.) 2. Kéthelyi Sándor: Az öngyilkosság és az euthanázia. (145-171.1.) 19 Erről már részletesen szóltunk az előbbi fejezetben. 20 Csakhamar a miskolci ügyvédi kamara hivatalos lapja is lett. 21 Putnoki Béla a jogakadémián a jog- és államtudományi államvizsgálati bizottságának kültagja is volt, azonfelül tb. főügyész, a misklci ügyvédki kar egyik neves tagja és egy napilap hosszú éveken át volt szerkesztője. Hivatott volt arra, hogy szellemi kapcsolatot teremtsen a főiskola és a város és megye jogásztársadalma között.
