Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon

A MEGERŐSÖDÉS FELÉ. A JOGAKADÉMIA VIRÁGZÁSA MISKOLCON DR. MIKLER KAROLY NYUGALOMBA VONULÁSA DR. BRUCKNER GYŐZŐ DÉKÁNI SZÉKFOGLALÓJA Jóllehet a harc, mely a jogakadémia létéért Miskolcon 1922-től kezdve sok energiával és nagy kitartással folyt a dékán és a professzori kar irányítása mellett, mégis ebben az időben Berzeviczy Albert és Eöttevényi Olivér szerint a jogakadémia élte reneszánszának, új virágzásának korát. Az elvi harc megedzette a tanári kar akaraterejét és teljes erejének bevezetésével nagy kultúrmunkásságával és tudományos és irodalmi tevékenységével politikai és tudományos körökben egyaránt igazolta a Miskolcra átmentett jogi főiskolának nemzetképző erejét és „ a nemzeti kultúra fejlesztésében elsőrendű tényezői mivoltát. " A jogakadémia tanárai a magyar tudományosság szolgálatában a dicső ősöktől rájuk rótt kötelességet mindenképpen teljesítették. Tudatában voltak valamennyien annak, hogy Miskolcon új életre kelt főiskola kapui nem zárulhatnak be a magyar nemzeti művelődés számára, mert a szellem, amely azt létrehozta, az igazság szelleme volt és mert bízvást remélhet feltámadást az a nemzet, mely nemzetképző kultúrintézményeiről meg nem feledkezik. Az eperjesi kollégiumnak a cseh megszállás miatt 1919-ben száműzött, s azóta Miskolcon működő jogakadémia tanári kara már 1922-ben életjelt ad, hogy új őrhelyén a magyar kultúrának és a magyar protestáns vallásszabadságnak, továbbra is élharcosa lesz. Ugyanis 1921. december 31-én volt a megkötött nikolsburgi békének háromszázados évfordulója és e nagyjelentőségű esemény emlékére a Miskolcra átmentett jogakadémia „Emlékkönyv "-et

2 ad ki és ezzel jelezni kívánta, hogy a világháború rettenetes viharai és ősi kultúrhelyének elvesztése után újra életre kelt. Az emlékkönyv komoly és értékes tanulmányaival széles körökben figyelmet keltett és érdeklődést váltott ki. A nikolsburgi béke jelentőségéről tömör képet (113. 1.) nyújtott Csengey Gusztáv, a jogakadémián a történelmi speciálkollégiumnak előadó tanára; Mikler Károly dékán ismertette, oklevelek függelék csatolásával, a jogakadémia Miskolcra való menekülésének és áthelyezésének történetét (217-236. 1). Bruckner Győző, Hacker Ervin, Schneller Károly és Szehló Zoltán jogakadémiai 1 Apponyi Albert írja ezt jogakadémiánkról „Külpolitikánk feladata" c. cikkében a Budapesti Hírlap 1924. május 7. számában. 2 „Emlékkönyv a Bethlen Gábor által 1621. december 21. napján megkötött nikolsburgi béke háromszázados évfordulójára. Kiadja a tiszai ág. hitv. evangélikus egyházkerület eperjesi kollégiumának miskolci jogakadémiája. Sárospatak. Nyomatott a református főiskola könyvnyomdájában. 1922. 236 1. - Az emlékkönyv kiadását dr. Bruckner Győző prodékán javasolta. A szerkesztés és előszó megírására dr. Mikler Károly dékán vállalkozott.