Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

könyv, Miskolci Jogászélet egyes évfolyamait stb.) egy 31 kötetből álló sorozatot állíttatott össze és e kötetek szintén díszes bekötési táblát kaptak. Az egész impozáns könyvgyűjteményt a dékán postán a lord londoni címére küldte. A jogakadémia emlékiratát, melyben felhívta a lord figyelmét főiskolánk súlyos helyzetére és egy olyan tanszék felállítására kért tőle támogatást, amely a nemzetiségi kérdési tárgyalná és így a revízió szolgálatában is állana. Dr. Surányi-Unger Tivadar jogakadémiai professzor személyesen adta át 1928. január 28-án a lord Budapesten tartózkodc magyar titkárának, dr. Lederer Zoltánnak, aki egyébként jogakadémiánk hálás tamtványa volt. Dr. Lederer Zoltán rövidesen tájékoztatta a dékánt, hogy lord Rother-nere nagy érdeklődéssel olvasta el az emlékiratot és nagy örömmel fogadta a díszes könyvküldeményt „ a hontalan főiskolának e nemes gesztusát" és kilátásba helyezte, hogy elismerésének jeléül egy nagyobb alapítványt juttat el a jogakadémiának. A lord megelőzőleg kikéri a magyar kormány, illetve kultuszminiszter hozzájárulását szándékához, mivel a felállítandó tanszék politikumot ölel fel. A dékán erre dr. Lederer Zoltán titkárt arra kérte, hogy hasson oda, hogy a lord előzetesen ne kérje ki a kultuszminiszter nézetét a jogakadémiának szánt alapítvány létesítéséhez, mivel a kultuszminisztérium a jogakadémia-ellenes politika miatt feltétlenül eleve elgáncsolná a lord tervét. A lord el is állott e szándékától és közvetlenül 110.000 pengőt bocsátott a kultuszminiszter rendelkezésére azzal az óhajjal, hogy azon nemzetiségkutató tanszék állíttassék fel a miskolci hontalanná vált jogakadémián. E tanszék felállítását a kultuszminiszter nem tartotta opportunusnak és mivel az akkori miniszterelnök a külpolitikai helyzetre való hivatkozással szintén tagadó álláspontra helyezkedett, az alapítvány más rendeltetést nyert és utóbb a szegedi egyetemnek jutott, mivel az is menekült egyetem volt és felszerelése ugyancsak kiegészítésre szorult. A lord személyi magyar titkára megvált közben a lordtól és így nem hívhattuk fel a lord figyelmét arra, hogy a miskolci jogakadémiának szánt alapítványa a kormány intézkedése folytán más rendeltetést kapott. A jogakadémia egyébként elsősorban nem anyagi érdekből, hanem erkölcsi szempontból keresett összeköttetést lord Rothermere-vel, és e célt végeredményképpen mégis elérte, mert a kultuszminiszter is tapasztalhatta, hogy külföldön is milyen súlya van ősi főiskolánknak.

106 A jogakadémia tanári kara éppen a főiskola további erkölcsi támogatása érdekében egy újabb tervet dolgozott ki, amely megvalósítása esetén felkelti nemcsak a hazai protestáns egyházak figyelmét, hanem a külföldi és elsősorban a német birodalom protestáns egyházai számottevő vezérférfiainak érdeklődését, sőt rokonszenvét is megnyeri a hontalanná vált jogi főiskola kultúrjelentősége iránt. Ugyanis 1930-ban közeledett az augsburgi hitvallás (Confessio Augustana) elkészítésének és az augsburgi birodalmi gyűlésen való bemutatásának (1530) négy százesztendős évfordulója. (Az eperjesi kéziratban kihúzva.)