Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

házi tényezők figyelmét hívta fel a kollégium jogutódjának, a jogakadémiának nehéz sorsára és különösen arra, hogy a hontalanná vált főiskolának működése mennyi tengernyi akadályba ütközik. Dr. Söderblom Náthánt az uppsalai érseket kereste fel a dékán, mivel az érsek nemcsak Svédország egyházi és politikai köreiben a legbefolyásosabb tényező, hanem mint az ökumenikus mozgalom irányítója és vezetője európai tekintélyre tett szert. A dékánnak alkalma nyílott, hogy a miskolci jogakadémia nehéz sorsát részletesen és behatóan feltárhassa a ritka szellemi emelkedettségű és az akkori világ evangélikus főpapjainak legkimagaslóbb alakja előtt. A régi történeti kapcsolatok felemlítése után hála jeléül adta dr. Bruckner Győző dékán az uppsalai érseknek néhány kötetet a bujdosó főiskola szellemi termékeiből. Az érsek őszinte örömmel fogadta a figyelmet és örömének adott kifejezést, „hogy a jogi főiskola, melynek XII. Károly svéd király és a svéd nemzet ismételten segítségére sietett, Miskolcon oly szép virágzásnak indult, s ily irodalmi sikerekkel számolhat be. „Ha hontalan is lett az önök főiskolája - monda - mely evangélikus szempontból nagy erkölcsi tőkét jelent, tartsanak ki mellette, mert egy évszázados tradíciókkal bíró intézmény elejtése a svéd nemzetnél is visszahatást keltene. Állam és egyház nyújtson egymásnak békejobbot a kultúra fejlesztésénél és megalapozásánál. "

%s Az érsek a legmesszebbmenő erkölcsi támogatásáról biztosította a dékánt a Miskolcon új gyökeret vert jogakadémia irányában és kijelentette, hogy annak további sorsát élénk figyelemmel kíséri és kész a jogakadémiával a hittestvéri és tudományos kapcsolatokat nemcsak kiépíteni, hanem mindenkor tettekkel is megerősíteni. Jelezte egyúttal, hogy a nagy értékű munkákat, melyeket személyesen átvett, írásbelileg is meg fogja köszönni a jogakadémiának. Köszönő levelében

86 egyebek között azt írja az érsek: „A mi viszonyunk Magyarországhoz történelmünknek szép és dicsőséges emlékei közé tartozik. Csak a tudatlan ismerheti félre azt, hogy mit jelentett Magyarország a keresztény művelődésre nézve. Sajnos, sok ilyen analfabéta van a világon, sőt a hatalmon levők közül is többen vannak, akik Európa szent örökségéről csekély tudomással bírnak. A múlt év augusztusában a gyakorlati keresztyénségnek Stockholmban tartott világkongresszusán nyilvánvalóvá lett előttünk, mit lyezte, hogy az oroszokkal folytatott háborújának befejezése után hathatósan fogja segélyezni az eperjesi kollégiumot, de megnyitja a greifswaldi egyetemet az eperjesi diákok előtt teljesen ingyen. A másik küldöttségnek 20.000forintot utaltattot ki az eperjesi evangélikus kollégium szükségleteinek fedezésére. E tekintélyes pénzadományból épült aztán a kollégium épületének második emelete felsőmagyarországi reneszánsz stílusban jellegzetes oromfallal. Az impozáns épület képe rankmaradt, mert az 1887-ben az eperjesi nagy tűzvészkor elpusztult. A kollégium mai központi épületének felépítését ismét hathatós svéd szeretetadomány tette lehetővé, (lásd im. 24. I. és az Almanach 1926/27. 19. és 1927/28. évf. 23-24. I. „A svéd alkotmány" c. munkámban közöltem a forrásokat.) Dr. Söderblom Náthán uppsalai érseknél tett tisztelgő látogatásomról részletes beszámolót írtam a Budapesti Hírlap 1926. szept. 1-én 197. sz.-ban és az Evangélikus Lapja 1926. szeptember 5-én 35. számban, mely nemcsak a csonkaországban, de Szlovenszkóban is élénk visszhangot keltett. (Lásd még az 1926/27. tanévi Almanach 19-21. 1. és a Miskolci Jogászélet 1926. évf. 10. sz. 113-114.1.) A levelet egész terjedelemben közöltem az 1926/27. Almanach 20-21. 1. eredeti levél a jogakadémia kézirattárában van 1926/27. fasc.