Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

ranciáját és egyébként is nyilatkozattételre a tiszai evangélikus egyházkerületet és elsősorban az ősi pártfogóságot tartotta egyedül illetékeseknek. így tehát a bizottság e fontos és új megoldásnak ígérkező kérdés alapos és sürgős elbírálására a jogakadémia iskolafenntartó két tényezőjét: a tiszai evangélikus egyházkerületet és az ősi pártfogóság intézményének közgyűlését tartotta illetékesnek.

32 Az új fordulat folytán 1928. május hó 1-én a tiszai evangélikus egyházkerület Miskolcon rendkívüli egyházkerületi közgyűlést tartott, mely ismételten foglalkozott a jogakadémia kérdésének egész komplexumával. A kerületi közgyűlés nem nagy bizalommal fogadta a miniszternek ajánlatát és újból kimondotta, hogy minden körülmények közt ragaszkodik a jogakadémia további fenntartásához és már csak azért nem tárgyalhat a jogakadémia esetleges ideiglenes szüneteltetéséről, mivel a jogakadémia fenntartó hatóságának másik tényezője: az ősi kollégiumi pártfogóság is hivatott a döntő szó kimondására. Az ősi pártfogóságnak jogi állása pedig a trianoni határ folytán beállott megváltozott viszonyok miatt, még tisztázásra vár. Az ősi pártfogóság és az egyházkerület között fennálló történelmi és egyházjogi kapcsolatok tanulmányozására és javaslattételre az egyházkerületi közgyűlés egy szűkebb bizottságot küldött ki.

33 E bizottság az egyházkerületi elnökség elnöklete alatt 1928. június 25-én foglalkozott a jogakadémia ősi pártfogósága jogi struktúrájának kérdésével.

34 Megállapítást nyert, hogy az eperjesi evangélikus kollégium tulajdonosa és fenntartója a kollégiumi ősi pártfogóság volt, mely hajdan a „status et ordines evangelici superiorius Hungáriáé " nevet viselte. Ez az ősi pártfogóság évenként kétszer, az iskolai év kezdeten és végén tartott rendes cs ha szükséges volt évközben is rendkívüli közgyűlést.

35 Az ősi pártfogóság gyakorolta a tanügyi önkormányzatot és őrködött évi jelentések alapján, a kollégium szellemi és vagyoni állapota felett, iskolai törvényeket és fegyelmi szabályokat alkotott, választotta a bizottságokat, tisztviselőket és a tanárokat. „Az ősi pártfogóságnak állt mindenkor jogában, dc egyben kötelességében is, a kollégium léte, vagyona, sorsa és jövője feletti rendelkezés." A pártfogósági közgyűlések sokszor nehezen voltak megtarthatók, ezért a fennhatósági jogok gyakorlása is sok nehézségbe ütközött cs ezért szükségessé vált az ősi pártfogóság és a tiszai evangélikus egyházkerület közötti jogviszony rendezése. Ez a rendezés az „Elvek" nevű szerződésben történt 1891 és 1893-ben.

36 A jogakadémia azóta kerületi főiskoEgyházkerület rendkívüli közgyűlés 1928. május I. jkv. 2 pont. 34 Miskolci Jogászélet 1928. évf. okt. sz. és különlenyomatban is kiadtam e címen: „Az eperjesi evangélikus kolégium ősi pártfogóságának állásfoglalása a miskolci evangélikus jogakadémia kérdésében." Miskolc, 1928. 11. f 35 Zsedényi Béla: Az eperjesi evangélikus kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége c. tanulmányában utóbb ( 1933) részletesen és nagyon alaposan fejtette ki az ősi pártfogóság jelentőségét és szerepét. (Lásd különösen a 7. és köv. lapjait.) 36 Az ősi pártfogóság 1891. szeptember 13. és 1892. január 24-én fogadta el az „Elvek" nevü szerződést. Az egyházkerület 1891. augusztus 20. és 21. Poprádon, majd 1892. augusztus 18. Dobsmán tartott közgyűlésén járult