Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)
11. fejezet ALAPÍTÁSOK
Mind a vármegye, mind Miskolc város értelmes és tehetősebb közönsége gyors tempóban haladt előre az egyesülés és társulás útján, s ott, ahol az egyéni tehetségéből kitelt, közhasznú. gyakorlati intézményeket létesített. Az cdelényi, valamint a sajóvámosi és a sályi, stb. eperfa ligetek gyermekkoromban még ott pompáztak, ami arra enged következtetni, hogy itt elsősorban a selyemgubó nagybani termelését gondolták meghonosítani. 2 Az cdelényi cukorgyár, az ottani, valamint a sajószentpéteri, a hejöcsabai, s a miskolci két, meglehetős nagy sörgyár 3 is tanúbizonyságot tesz arról, hogy gyárak létesítésétől nem idegenkedett a magyar birtokos osztály. A miskolci Dvorszky és Resofszky féle két ipari szeszgyár, s a sajóörösi Melczer család gazdasági szeszgyára, nemkülönben a helybeli két nagy ecctgyár arra alapíttatott, hogy a közönség igényeit szolgálja. 4 Az előbb az angolok, később a Bultykay fivérek által üzembe hozott kőedény és porcellán gyár, a Radimoj Ignác féle finom keményítőgyár, a Steinheifel féle országos hírű burnótgyár nemcsak a helyi szükségleteket elégítette ki, de Magyarország több városában is raktárakat létesített. 5 A német származású Bosán István megpróbálkozott a finom bőrök gyártásával, de mivel a Szinva vize nem volt alkalmas összetételű, abbahagyta a tímárságot és jól jövedelmező szöggyárat létesített. 6 Tisztességes fürdőkben sem volt hiány. Ott volt a Telcgdi fivéreké, a Kún János féle felső, s végre a Cseley féle nagyon szép és kényelmesen berendezett gőzfürdő. 7 Ezen utóbbinak épületében a mai róm. kath. felsőbb nönövelde - persze hozzáépítések által - van kényelmesen elhelyezve. A közművelődés előmozdítására alapíttatott a miskolci, ma is fennálló példány óvoda, 8 a színházi részvénytársaság, 9 a nemzeti kaszinó, 10 s a polgári egyesület. 11 A hiteligények részbeni kielégítésére részvénytársaság alakult, s a Miskolci Takarékpénztár 12 30 000 pengöforint alaptőkével szintén a 30-as években kezdte meg működését. A felsorolt intézményeket és létesítményeket nagyrészben elmosta az abszolutizmus korszaka, foszlányokat is alig látni már belőle, csupán a Miskolci Takarékpénztár az egy, ami megmaradt. Az elmondottaknak figyelembevétele mellett, kell, hogy hálás kegyelettel viseltessünk azok iránt, akik az akkori időnek szűkös pénzviszonyai mellett bíztak és merészek voltak tehetségüket és vagyonukat a közélet szükségletének fedezésérc áldozni. A mezőgazdasági érdekek előmozdítására megalakult Borsod vármegyében a gazdaegyesülel, melynek később a hivatalos neve Sajóvölgyi Gazdaegycsület 13 volt, illetve kellett, hogy legyen, mert az abszolutizmus vármegyét nem tűrt, csak megyét ismert. A közönség pedig ezt nem akarta elfogadni, ezért lett aztán a neve „Sajóvölgyi" és csak az alkotmányos éra bekövetkezésekor vette föl az őt megillető eredeti címet. A gazdaegycsület tevékenysége mellett gyakran rendezett sikerült kiállításokat is. A mai működése is célirányos és hasznos. A 48-49-es szabadságharc lezajlása után csak 1863-ban létesült egy nagyobbszabású vállalat: a Borsod-Miskolci Gőzmalom, amely 1864-ben kezdte meg működését. 14 Radványi
