Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

10. fejezet AZ ALKOTMÁNY FELFÜGGESZTÉSE, PROVIZÓRIUM ÉS AZ 1867-IKI KIEGYEZÉS

10. fejezet AZ ALKOTMÁNY FELFÜGGESZTÉSE, PROVIZÓRIUM ÉS AZ 1867-IKI KIEGYEZÉS. A főispán lemondása, katonai beavatkozás. Katonai karhatalom. Máriássy főispánhelyettes, statárium, kivégzés. Kedd-péntek hetivásár. 1863-iki éhínség és állatpusztítás. Adóbehajtás katonai karhatalommal. 1866ban nagy szőlőtermés, aszúval. 1867. Kiegyezés, koronázás és Horváth Lajos képviselő. Az alkotmány tehát felPüggesztetctt, (mint akkoriban suttogták: „hiába a Habsburg ház a felfüggesztéshez ért a legjobban"

1

) feloszlatott az országgyűlés, lemondott az alkotmányos kormány, s annak folytán a vármegyék főispánjai is elhagyták állásukat. Mindezek a szomorú dolgok Borsod vármegye közönségének tudomására jutottak. A megye előkelőségei mindannyian bejöttek Miskolcra, s elhatározták, hogy a szeretett főispán elnöklése mellett egy tiltakozó gyűlést tartanak a megyeházán. Alsózsolcára bandériummal és nagy néplömcggel kiment a menet avégett, hogy a főispánt a gyűlés megtartására felkérje. Ezrekre menő néptömeg sereglett össze már a Király utcán. A Megyeházától, le a Széchenyi utcán a menet megindult, de amikor a Zsolcai kapui sóház

2 elébe ért, ámulattal látta, hogy az itt állomásozó 24. vadászzászlóalj majdnem teljes egészében szuronyos fegyverrel útját állta, egy lelket sem bocsátván át sorompóján. Dühös ordításokkal, s abcúgokkal fordult meg a tömeg, de se a Csabai kapun, se a Szentpéteri kapun nem lehetett átjutni, mert ott is katonaság állt készenlétben. Az alkotmányosan megválasztott összes tisztviselő, hivatalt és íróasztalt otthagyva, tanácstalanul várta a következendőket. A nép lassan lecsendesült, bár napokon át tartott a bizonytalan állapot. Későbben új kísérlet történt. Sullheim (Schulheim?) ezredes képezte a legfőbb hatalmat. Katonai őrjáratok jártak éjjel, nappal föl, s alá az utcákon, a rendfenntartás végett. Máriássy

3 főispáni helytartójának ténykedései közül keltőt szögezek le. Az életbe léptetett statáriális törvény alapján ő lelt Borsod vármegyében élet és halál ura, úgy esett meg aztán az, hogy egy volt zsandár, a Sajókazincra való Czékus Lajos, egy fuvaros tóttól mámoros fővel erőszakosan elvett két forintnál többre