Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

7. fejezet A RÉGI MISKOLCI GÖRÖGÖK

a Keleti tenger partjáig, s onnét vissza a drága szőrméket, kínai selymet, teát hozták cserébe. Az egész nagy távolsági vonalon megvoltak a helyi ügynökeik, akik a tengelyen szállított árukat, kézröl-kézre, parolára, becsületre kezelték, s a cég főnőkének évente egyszer számoltak el. A görög bornak keleté megcsappant Lengyelországban, amikor a lengyelek a magyar borral közelebbről megismerkedtek és így az értelmes görögök belátták annak szükségességét, hogy a magyar Hegyalját tömegesebben keressék fel. Olaszliszkán, Tolcsván és Tokajban telepedtek meg, ahol első dolguk volt egyházat alapítani és templomot építeni, valamint szőlőterületeket vásárolni és szőlőműveléssel foglalkozni. Minthogy azonban a tapasztalat arra tanította őket, hogy a miskolci pincék a tokajiakénál sokkal alkalmasabbak a bor kezelésére, elraktározására és az innét Galícia felé vezető utak nagyon megkönnyítik a kereskedelmet, nagyobb számban költöztek ide, részint Tokajból, részint Macedóniából. Az itteni törzsökös lakosság nem jó szemmel nézte az idegenek invázióját, sok nehézséggel kel lelt megküzdeniük, különösen az egyházalapítás és templomépítés miatt. Templomukat ideiglenesen a Majzler Jób féle házban

9 kellett berendezniük, odajártak szegények imádkozni. Hiába volt a görögség minden jótékonykodása, alkalmazkodása az itteni szokásokhoz, hiába voll meg az is, hogy egyik gazdag görög kereskedő a mai királyi katolikus gimnázium lelkét megvásárolva, arra sajátjaként építette a gimnáziumot. Míg végre Mária Terézia uralkodása után, II József megadta az engedélyt a telckszerzésre és templom építésre. Gyors tempóban ment ezután az építkezés, a gazdag görögség erszényéből tellett nemcsak a templomra, hanem hat termű iskola épületre, paplakra, ápoldára és egyéb szükséges épületekre, de azonkívül száz kriptára is a családok részérc. Az elmondottakban magyarázatát találja a mai állapot. Egyebek között a görögök pusztulásához hozzájárult az is, hogy a múlt században a közgazdasági és főként a kereskedelmi viszonyok gyökeresen megváltoztak. Egész más elemek, új jövevények lopták el a kereskedelmet. A régi elvek, szokások és erkölcsi felfogások átváltoztak. A macedón görög kereskedők tradíciójukhoz következetesen, híven ragaszkodtak és így a kereskedés többi ágai kezükből kisíbollaltak. A bezárt bolthelyiségek gazdát cseréllek, a megmaradtak leginkább szalócskodással tengették életüket, míg végre azok is eltűntek. Új, modern stílű épületek helyettesítik boltjaikat.