Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

6. fejezet MISKOLCI TÁRSADALOM ÉS KÖZÉLET AZ ÖTVENES ÉVEKBEN

templom két, a görög templom egy, a Szt. Anna csonka) és az avasi templom különálló harangtornya képezte az összes toronyékcsségct. A többi régi temp­lomnak egyáltalán nem volt tornya. 1862-ben elsőnek a Kálvária épült fel, tornyos kis templomával. Ezt követ­te a Kazinczy utcai izraelita templom, majd a Mindszenti templom két tornya. Azután jött az ágostai evangélikusok templomának tornya, végül a Kossuth utcán a református újtemplom, 14 Miskolcon a legmagasabb toronnyal, s a Szt. Vincéről nevezett zárdakápolna szintén toronnyal. Tehát ennyi idő leforgása alatt ebben a tekintetben eléggé szép haladás volt észlelhető. TANINTÉZETEK Hatvan éwcl ezelőtt a mai, tanintézetekben ugyancsak gazdag város csak a következő ilynemű intézményekkel és iskolákkal rendelkezett ugyanis. - Az ev. református főgimnázium, amelyet akkor Líceumnak 15 nevezlek, egy rozoga épü­letben, a mai női ipariskolában volt elhelyezve. Képzelhető mennyire túlzsúfolt volt, s mily hátrányos volt ez az állapot, mind a tanítás, mind az egészség szem­pontjából. Azután volt az ág. evangélikusoknak egy négyosztályos gimnáziuma, a mai Kún József utca egy kis emeletes épületének 3-4 termében. Ennek még ma is megvan a régi, rozoga épülete, amelybe akkor még egy elemi iskola is be volt szorítva. 16 A minoriták 17 állal vezetett kir. katolikus gimnázium, a jelenlegi impozáns épület helyén, szintén kis alacsony épület öt termében volt elhelyezve. 18 Felhasz­nálva az alkalmat, fel is említek egyet-mást a derék minorita atyákról. A boldog emlékű páter Didákusz Kelemen 19 által épített, tágas, kényelmes rendház számos cellája fiatal koromban sok érdemes rendtagnak adott hajlékot. A nyugalomba vonult, kiérdemesült aranymisés rendtagok itt igen jól érezték magu­kat. Szabó Román 20 és Barabás 21 rendfónökök itt élték le utolsó napjaikat. Jólcl­kűsége révén igen nagy hírnévnek örvendezett páter direktor Chvála Khcrub, 22 amennyiben őmaga aszkéta életű lévén, a saját külön éléskamrája tartalmát, a sok jó gyümölcsöt is, részint kedvenc tanítványai közölt az órákon, részint az arra rá­szoruló szegények között osztotta szét, s azon kívül is minden félretett garasát a nyomor enyhítésére fordította. Az örökké jókedvű és adomázó páter G várdián Droszt 23 szívcsen látott vendége volt a polgári családok házimulatságainak. Becses tubákos szelencéjéből első dolga volt mindenkit megkínálni. Páter Krocska 24 mindig szívcsen látott vendégeket, s lángoló hazaszeretet­től átitatott lélekkel majdnem extázisba jött, amidőn a Rákóczi és a 48-as szabad­ságharc kori epizódokat elbeszélte. Páter Csetneky 25 örökké fúrt, faragott, kísérletezett, hogyha sikerülne felta­lálnia a tizedesrendszerű órát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom