Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)
6. fejezet MISKOLCI TÁRSADALOM ÉS KÖZÉLET AZ ÖTVENES ÉVEKBEN
templom két, a görög templom egy, a Szt. Anna csonka) és az avasi templom különálló harangtornya képezte az összes toronyékcsségct. A többi régi templomnak egyáltalán nem volt tornya. 1862-ben elsőnek a Kálvária épült fel, tornyos kis templomával. Ezt követte a Kazinczy utcai izraelita templom, majd a Mindszenti templom két tornya. Azután jött az ágostai evangélikusok templomának tornya, végül a Kossuth utcán a református újtemplom, 14 Miskolcon a legmagasabb toronnyal, s a Szt. Vincéről nevezett zárdakápolna szintén toronnyal. Tehát ennyi idő leforgása alatt ebben a tekintetben eléggé szép haladás volt észlelhető. TANINTÉZETEK Hatvan éwcl ezelőtt a mai, tanintézetekben ugyancsak gazdag város csak a következő ilynemű intézményekkel és iskolákkal rendelkezett ugyanis. - Az ev. református főgimnázium, amelyet akkor Líceumnak 15 nevezlek, egy rozoga épületben, a mai női ipariskolában volt elhelyezve. Képzelhető mennyire túlzsúfolt volt, s mily hátrányos volt ez az állapot, mind a tanítás, mind az egészség szempontjából. Azután volt az ág. evangélikusoknak egy négyosztályos gimnáziuma, a mai Kún József utca egy kis emeletes épületének 3-4 termében. Ennek még ma is megvan a régi, rozoga épülete, amelybe akkor még egy elemi iskola is be volt szorítva. 16 A minoriták 17 állal vezetett kir. katolikus gimnázium, a jelenlegi impozáns épület helyén, szintén kis alacsony épület öt termében volt elhelyezve. 18 Felhasználva az alkalmat, fel is említek egyet-mást a derék minorita atyákról. A boldog emlékű páter Didákusz Kelemen 19 által épített, tágas, kényelmes rendház számos cellája fiatal koromban sok érdemes rendtagnak adott hajlékot. A nyugalomba vonult, kiérdemesült aranymisés rendtagok itt igen jól érezték magukat. Szabó Román 20 és Barabás 21 rendfónökök itt élték le utolsó napjaikat. Jólclkűsége révén igen nagy hírnévnek örvendezett páter direktor Chvála Khcrub, 22 amennyiben őmaga aszkéta életű lévén, a saját külön éléskamrája tartalmát, a sok jó gyümölcsöt is, részint kedvenc tanítványai közölt az órákon, részint az arra rászoruló szegények között osztotta szét, s azon kívül is minden félretett garasát a nyomor enyhítésére fordította. Az örökké jókedvű és adomázó páter G várdián Droszt 23 szívcsen látott vendége volt a polgári családok házimulatságainak. Becses tubákos szelencéjéből első dolga volt mindenkit megkínálni. Páter Krocska 24 mindig szívcsen látott vendégeket, s lángoló hazaszeretettől átitatott lélekkel majdnem extázisba jött, amidőn a Rákóczi és a 48-as szabadságharc kori epizódokat elbeszélte. Páter Csetneky 25 örökké fúrt, faragott, kísérletezett, hogyha sikerülne feltalálnia a tizedesrendszerű órát.