Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

4. fejezet MISKOLC AZ ÖTVENES ÉVEK ELEJÉN

volt, a kövezet a legkezdetlegesebb. A Fő utca és a Vöröshíd (mai Kazinczy) utca sarkán rozoga, alacsony palánkkal kerített fogadó: a „Három Rózsa" állt, kincstári tulajdonként, néhány szobával. Erre vonult a gömöri nép Pest felé. Ebben az utcában már szép kereskedések voltak. Úgyszólván üzlet, üzlet mellett. Itt volt a pesti marhakereskedők, szűcsök, vásározó német szabók áruhelye. A Pecét a fedett „Vöröshíd"

14 hidalta át. A mai Deák utca volt a Boldogasszony utca, Miskolc egyik nevezetességével, a híres Schweiczcr féle cukrászdával.

15 Ebben az utcában az úgynevezett ezredesház

16 volt emeletes a mai Kereskedők és Gazdák Köre mellett. Itt székelt a szabadságharc leverése után a katonai parancsnokság, később a zsandárság. Az utca másik sarkán már épült a színház. A mai Kossuth utca Czikó utca volt, Czikó, miskolci városbíró után elnevezve. Sarkán kocsma, emeletén katonai kincstári lisztraktár. A kocsma előtt tanyáztak a lámpahordó alabárdos bakterck, akik faggyúgyertyás lámpával kísérték haza a későn hazamenőket. Innen már számosabb emeletes ház sorakozott. A Korona is egyemeletes ház volt. Földszintjén kávéház, emeletén az utcára néző nagyterem. Ezen innen, ahol ma a Rábel féle cukrászda

17 van, már akkor is cukrászda volt, előtte karoslócák, amelyeken az úri közönség üldögélt, nézve a délután arra sétálókat. Vasárnaponként a katonabanda térzenéje adott élénkséget az utcának. A zenészek az egész utca szélességében, félkörben álltak fel. Közlekedés kocsikkal ily időkben nem volt. Hétköznaponként a forgalom jelentékeny részét az elvonuló csordák, nyájak képezték. Sajátos vegyüléke volt ez a városi és falusi életnek. A Korona közvetlen szomszédságában az egyik Almássy palota

18 állt, melynek telke a Rozmaring utcáig

19 terjedt. Utána egy farácsos és előkertes földszintes ház volt. Ezen túl a Dálnoky,

20 a Mázcr

21

, majd a Máry Pál

22 féle emeletes házak sorakoztak. Utánuk a Zsák nevű köz. Ennek a közelében volt Miskolc első nyomdája,

23 a mai Klein és Ludvig nyomdavállalat alapítójának, Tóth Mihálynak a tipográfiája: a későbbi Miskolci Közlöny nyomdája, továbbá a Megyeháza. Annak szomszédságában egy üres telek állt, a végén pedig a Tűzi féle emeletes kisház,

24 ahol a kir. törvényszék egyik alosztálya működött. A Megyeház utcában, a Megyeházzal szemben a Zárda helyén volt a Cseley-Kolozsi féle, meglehetős kényelemmel berendezett gőzfürdő,

25 csinos kerttel. Mellette a földszintes Városháza. A mai polgármesteri hivatal helyisége Sós Jánosné emeletes úriháza volt, a városi bérház helyén pedig egy kis rozoga kocsma állt, udvarán a menazséria,

26 ha volt, vagy panoráma, vándorkomédiások bódéja. Tovább a Fő utcán a Szathmáry ház,

27 a még torony nélküli luteránus templom, majd néhány úri kúria következett, egészen a Vargaszögig.

28 A fáskertet fal kerítette körül, s tele volt kincstári ölfával. Mögötte, a mai borpincc helyén, a kincstári sörfőzdének pincéje állt.

29 Visszajövet, a déli oldalon kertészek és gazdálkodók laktak. A fáskerttel szemben, a jelentékeny exportra dolgozó Radimoj féle keményítőgyár,

30 utána a