Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

4. fejezet MISKOLC AZ ÖTVENES ÉVEK ELEJÉN

4. fejezet MISKOLC AZ ÖTVENES ÉVEK ELEJÉN Miskolc a múlt század ötvenes éveiben helyrajzilag. Szentpéter felöli országutak. Hidvámok és útszéli csár­dák. Szegénylegények. Útszéli akasztófa. Csonthalom. Tornyatlan templomok. Fogadók és beálló kocsmák. liúzavásár. Lacikonyhák. Kocsonya és feltérke­nyér. A búzavásári árusok. Szállítási és terménykedési üzletek. A mai Széche­nyi utca régi kereskedelme. Lámpást hordó alabárdos bakterek. Katonai tér­zenék. Úri kúriák. Rákóczi ház. Gőzfürdők. Sörfőzdék. Keményítőgyár. Szesz­főzdék. Vízimalmok. Sötétkapu. Vargák áruló helyén a régi színház. Görögök imaháza. Luczi kocsma. Cigányok tanyája. Borsod vármegyének és székhelyének, Miskolcnak rendkívül kedvező föld­rajzi fekvése szükségessé telle, hogy a megye melegen gondozza az utakat. A Torna felöl jövő út kitűnő volt, folyókaviccsal kövezett. Ahol a Bódva keresztezte az utat, hidak és kompok vámszedési jogukkal eltérílették a szekereket, melyek ezért szívesebben keresték fel a gázlókat. Útszéli csárda elég számban volt, külö­nösen az cdelényi, a putnoki és a miskolci út mentén. S bizony, ha egy-egy sze­génylegény garázdálkodása még friss emlékezetben volt, nem egy ember keresztet vetett magára, mielőtt egy-egy rosszabb hírű csárdába betérni kényszerült. Ilyen volt az cdelényi és a kopaszföldi csárda, mely utóbbiban állítólag a híres Angyal Bandi kezdette meg pályafutását. Az állásoknak nem volt se szeri, se száma, mert hisz az útvonalakon a forgalom igen élénk volt. Gömör és Hont megyéből az ipari és erdei termékeket hozták, s a szekerek terménnyel, sóval, mezőgazdasági cik­kekkel megrakodva térlek vissza. Pénze bőven volt az utasoknak, ami a szegény­legényeket csábította. A gyenge idegzetű utazóknak pedig már a szentpélcri régi, lemplárius templommal szemben is félelmes látványt nyújtott egészen 1857-ig a földből ki­látszó ezer és ezer csont. 1 Ha esős idő után a föld leomlott, embercsontok és ko­ponyák nagy mennyisége rémi Igelte a félős utasokat. A másik memento moh 2 volt Szentpéteren a vásártér mellett a fából faragott akasztófa, inkább csak elret­tentő például a betyárvilág részérc. A vásárból hazaiérő fuvarosok félelme külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom