Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

Névmutató, jegyzetek

36. Hadersdorfi rokonok - Alsó-Auszlriai városka, a család Magyarországra települése előtti lakhelye. 37. Miskolci Athléta Kör - az első igazi sportegylet (tornaegylet) 1867-ben alakult Miskolcon. A Lövöldéről (1871) másutt szólunk, de ugyanabban az évben alakult meg a Miskolci Vadász Társulat is. Az első, mai értelemben vett modern sportegyesület, a MAK 1890. április 27-én, Soltész Nagy Kálmán polgármestersége és elnöksége alatt Petró József és Gálffy Ignác kezdeményezésére jött létre. Működési területei a torna, a vívás és a turisztika voltak. 1912-ben futball és atlétikai szakosztállyal egészül ki. Csak emlékeztetőül: az MVSC-t és az MMTE-t 191 l-ben, a DVTK-t 1912-ben alapították. 38. Kossuth távirata - a távirat ma is megvan, a következőképpen hangzik: „Torino 1893. IX. 9. 4 óra 25 perc. Pfliegler Ferencz Miskolcz. Ipartestületi Kongresszus szíves megemlékezését nagyrabecsülve, köszönöm, de óhajtom, hogy ne teljesedjék, hogy Isten még soká éltessen, nem instállok tovább az életből. Kossuth." 4 39. Gr. Zichy Jenő - (1837-1906). Az ipar fejlesztésének lelkes főrendiházi pártfogója, ellenfeleitől ezért a félig gúnyos „ipargróf nevet kapta. Iparmúzeum alapításában, az iparosoktatás megszervezésében szerzett nagy érdemeket, az ügyet személyes vagyona tetemes részével is támogatva. 40. Ráró Vay Béla, Vay család - számos tagja vezető szerepet töltött be Borsod vármegye életében. B. Vay Lajos, „a rajongásig szeretett" főispán a szabadságharc alatt önkéntesnek állt. 1860-ban, az alkotmányosság helyreállításának rövid kísérlete alatt ismét főispánnak nevezte ki a király, majd a kiegyezés után is ő viselte elsőként a megye első tisztségét. Rajta kívül b. Vay Béla is főispán volt a maga idején. 41. Melczer Gyula - kellcmcsi, előtte gönci előnevű ősi nemesi család tagja, alispán. Melczcr István, főrendiházi tag (felesége Loprcsti bárónő) volt az utolsó királyi személynök. 42. Mártonfy Márton - (1848-1917). Képviselő, az Iparosok Olvasótárának szerkesztője. Az iparosoktatás nagyhatású és lelkes szószólója, a tanonciskolák országos felügyelője, de ő alapította a temesvári állami tanítóképzőt is. Hírlapíró tevékenységejelentős volt. 43. Mudrony Soma - (1841-1897). Függetlenségi képviselő, közgazdasági író, 1867-ben az Országos Iparegyesület titkára, majd igazgatója. Az első magyar iparos lapnak, az „Anyagi Érdekcink" -nek, majd utódjának ( „Magyar Ipar") a szerkesztője. Különösen fontos szerepe volt abban, hogy az Ausztriával való vámunió számunkra hátrányos voltára felhívta a figyelmet. A Milleniumi Kiállítás katalógusának előszavát is ő írta. 44. Gelléri Mór - (1854-1915). Közíró, az iparos közélet jelentős szervezője, országos ipartestületi igazgató. A „Kézműiparosok Lapja" -nak szerkesztője. Nevéhez lüződik 1881-ben az első magyar nőipart bemutató kiállítás. A Szabadkőműves Nagypáholy egyik meghatározó személye is volt.