Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE

végével értük el az alapszabályok jóváhagyását, s minthogy a társulat működését gátló lényeges módosítások nem történtek, a társulat működése az 1884-ik ip. törv. életbe léptetéséig egy irányban folyt. 1886-ban szűnt meg, amikor aztán új szervezéssel segélyegyletté alakult ál. Az ált. ip. társulat eredeti céljától eltérően átalakult. Összesen 2616 frt-ot adott át a megalakult segélyegyletnek. 1877. év jan. havi közgyűlés határozatából kifolyólag megtartatott a szokásos táncvigalom. A tiszta haszon csekélyebb volt az előző évieknél, mert az iparosság anyagi viszonyai rosszabbra fordultak. Egyik nagyválasztmányi ülésen Kulcsár Károly alelnök előterjesztette azon indítványt, hogy tétessenek lépések avégre, hogy miskolci központtal itt kereskedelmi és iparkamara létesíttessék. Indítványát megokolta azzal, hogy a miskolci iparosság már 1867-ben kérte az akkori kormánytól Miskolc számára egy kereskedelmi és iparkamara létesítését. Ha a miskolci iparosság már 10 évvel azelőtt szükségesnek vélte, hogy Miskolcnak saját kamarája legyen, s Kassától ne függjön, akkor annál inkább itt az ideje. Egyfelől a nagy lendülettel fejlődő miskolci kereskedelem, másfelől pedig az iparosoknak sanyarú helyzete megköveteli a kormánnyal való közvetlen érintkezést. Az indítványozó rámutatott azon körülményre, hogy habár a miskolci kereskedő osztálynak jelenleg semmiféle szervezete nincs, vannak azonban itt tekintélyes céhek, különösen a Lichtenstein féle, amelyhez bizonyára a kereskedők előkelőségei szívesen csatlakoznának. Kerestessék meg Miskolc város polgármestere, továbbá országgyűlési képviselőink is, hogy jogos kívánságunk kedvező elintézést nyerhessen. A nagyválasztmány melegen karolta fel Kulcsár Károly indítványát, felkérte az elnöklő Radványi Istvánt, hogy a mozgalom élére álljon, s tegye meg a szükséges lépéseket. Ugyanez év november havában megtartatott nagyválasztmányi ülésen előterjesztést tett Radványi István arról, hogy eljár a szóban lévő dologban, s bíztatást nyert arra, hogy lankadatlan buzgalmunknak eredménye nem fog elmaradni, habár bizonyos pénzügyi nehézségek kizárva nincsenek. Az ülés a kijelentést örömmel vette tudomásul, egyben felkérte az elnököt, hogy Lichtenstein J. úrral együtt akkor, amikor az országgyűlési képviselők itthon lesznek, vegyes bizottsággal küldöttségileg kérje fel a polgármestert, s a képviselő urakat. Az elnök a választmány kérésének igérte, hogy eleget fog tenni. 1878. év első közgyűlésén felolvastattak a választmány, valamint a számvizsgáló bizottság évi jelentése, melyeknek helyeslő tudomásulvétele után a választmány kiegészíttetett, a pótválasztás is megtartatott, továbbá a közgyűlésnek tudomására hozatott, a miskolci kereskedelmi és iparkamara végett tett lépések. A közgyűlés az utóbbit örömmel vette tudomásul, annak reményében, hogy az elnökség és választmány a megkezdett úton sikerrel fog haladni. Az év tavaszán nagy megdöbbenést keltett a város önálló iparosainak sorában azon hirdetmény, hogy a helybeli hadkötelesek Bosznia okkupációjára a ka-