Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE

lyeket törvénybe foglaltatni óhajtanánk. Azon a nyáron a hírlapirodalom bőséges tápláléka volt az ipartörvény körül kotyvasztani és igazi konlárésszel sípot fújni, dobot verni szándékozóknak. A készülő törvényjavaslat törvénnyé emeltetése érdekében ugyanez év szeptember havi kelettel a gyöngyösi lakos Strcitmann J. kötélgyártó mester, az őáltala szerkesztett füzeikében reáolvasott a júdáskodók fejére, ajánlatos volna az említett füzeikének legalább az előszavát róla lemásolni, de e müvecskémben azzal nem foglalkozhatom. Azév nov. 28-ára összehívott ideiglenes nagybizotlmány ülését megtartva az következőleg folyt le: Olvastatott Mocsáry Lajosnak Kulcsár Károlyhoz intézett levele, amelyben kérdést tett az iránt, hogy a céheknek mi a vagyona és hová fordíllatik? Az ülés ezen puhatolózás fölött behatóan tanácskozott és a képviselőnek azt válaszolta: hogy a céheknek, mint jogi személyeknek vagyona nincs, ami házingatlan vagyona van, részben az ipargyakorlásnak céljául, részben pedig az árusításra, valamint humánus és kulturális célokra szolgál. Ilyen módon a céhek semmiféle kormányhatalomnak vagyonukat kiadni nem hajlandók, egyidejűleg pedig felkérte az országgyűlési képviselő urat, hogy a kisbizottmány által felterjesztett, s az ipartörvényre vonatkozó észrevételét figyelcmbevenni szíveskedjék. Az elnökség előterjesztette a gyöngyösi lakos Strcitmann József kötélgyártó mesternek az év szeptember havában megjelent és az elnökséghez beküldött, a hozandó ipari törvényjavaslatot bíráló füzetkéjét. Behaló tárgyalás folytán elismerését nyilvánította a bizottmány a munka felelt, mert nagyban és egészben megegyezik a mi általunk már június havában képviselőnkhöz benyújtott kívánalmainkkal. Igazságrajogra és tárgyismeretekre vallott minden sora. A bizottmány felkérte az elnökséget, hogy Strcitmann József úrnak az általa kifejtett munkájáért fejezze ki köszönetét, egyben pedig kérje fel arra is, hogy velünk a jövőben is az érintkezést fenntartani - esetleg látogatásával bennünket megtisztelni - szíveskedjék. Az ipartársulatra vonatkozó laggyüjtö ívek szétosztattak, az alapszabályt készítő kisbizottság bemutatta az alapszabály vázlatos tervezetét, melyet a nagybizottmány helyesnek is talált. Minthogy a törvény kihirdetése után a helyzet változhatott, ezen alapszabály csak az ideiglenesség jellegével bírhatott. Továbbá bemutatta a létesítendő miskolci iparos önsegélyező pénzintézet tervezetének vázlatát is, s a részletes kidolgozással is megbízta. Az 1870. év tavaszán tartott nagy értekezleten bcmutattalott az általános ipartársulat ideiglenes jellegű alapszabálya, s általánosságban cl is fogadtatott. Jóváhagyatott továbbá az iparos önsegélyező filléregylct alapszabályainak letisztázott tervezte. Örömmel vette tudomásul a nagybizottmány annak a ténynek kijelentését, hogy a kisbizottmány a jövő évben megtartandó általános kiállításra már most a Borsodmegyei Gazdasági Egylettel tárgyalásokat folytat. Most lépett előtérbe Radványi István a Borsod-Miskolci Gőzmalom érdemes igazgatójának személye is, akit úgy ismertünk meg, hogy az iparos mozgalmaknak támogatója, s