Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
4. A kollégium szőlőgazdálkodása
A táblázatból kitűnik, hogy az iskola borgazdálkodása bevételeiből (a vini praebitor és a senior által egy tételben eladott borok) a szőlőkre visszafordított összeg az utolsó másfél évtizedben nemhogy megtérült volna, de sorozatosan veszteséges volt. 1839-ben a kollégium bevételeinek mindössze 2,9%-át tették ki a borbevételek. Ugyanakkor a szőlőkre tett kiadások az iskola összes kiadásainak 10,4%-át emésztette fel. Ez tehát azt jelentette, hogy az éves mérlegben - 7,43%-ot vett ki, vagy vont el a szőlőkre kiadott pénz. Ezt a tendenciát az 184l-es vizsgálat tényszerűen tárta föl: „Azon szép tábla szőlők, mellyekben a Collegiumnak olly nagy tőke pénze fekszik, annyi temérdek költségre és bajoskodásra, hogy a nagyobb és bizonyosabb jövedelmet hajthatnának legkisebb kétséget sem szenyved." A szőlők értéke ekkor 40 000 váltó forint volt. Évente a szőlőkre 3 000 Ft-ot fordítottak. A jelentést tévő megállapította: „ ... ha be nem hajt ugyan csak évenként, körül belül 10 000 forintot a birtokosnak fáradtsága mellett, nem igen nagyon gyümölcsözik." „De hát melyik évben vett be a Collegium szőlőiből csak 5 000 Ft tiszta jövedelmet is? Hányszor nem maradt oda nem csak a tőke kamatja? Hanem a munkára kiadott pénz is?"' 90 Éppen ezért - mint már korábban is - felvetődött a szőlők eladásáank a gondolata, hogy a bennük fekvő tőkét más gazdálkodásra kell fektetni, mint például a „tőkére való fordítás". Bár ekkor még a bizottság úgy látta, hogy „a pénz változó állapotja miatt nem bátorságos" vállalkozás. A pillanatnyi megoldást abban látják inkább, hogy „más szőllő birtokosokkal együtt a Collegiumnak is szenvedni kell: kedvezőbb időre várakozni!" 1844-ben Majoros András rektor azonban már nem ezt tartotta elfogadható megoldásnak, hanem a szőlőmüveltetés és borkezelés jobb megszervezését! E tárgyban készült beadványa ma is rendkívül tanulságos olvasmány: „Alázatos véleményem szerint, - írja, - jó lenne egy gazdaságra magát elszánt ifjat, maga kiképzése végett, a budai országos szőllő iskolába felküldeni, még jobb lenne, ha egyszersmind kültartományokba is kimehetne, itt és ott a szőlő művelés, borkészítés, azzal való bánás s pincze kezelés rendszeres ismeretében beavattatnék. Ki is ezekre tudományosan kiképezve s tapasztalattal felkészülve lenne a főiskolának szőllő és pincze felügyelője . . ., s ezáltal nemcsak a főiskola, hanem az egész Hegyalja, sőt az egész haza haszna és érdeke is előmozdíttathatnék. 191 Az egyházkerület jóváhagyta Majoros tervét, de további intézkedésekről nincs tudomásunk. 192 Majoros javaslatában egyébként kimondatlanul is benne van az iskola eddigi szőlő- és borgazdálkodásának a bírálata. Mindezt a magasabb szaktudás190 Uo. 191 TiREL, B. LXVÏÏ./30.374. 1844. szeptember 26-i egyházkerületi gyűlés, 55. p. ,92 TiREL, B-62. 365. p.
