Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

2. A kollégium gazdálkodási mechanizmusa (1800-1849)

2. A KOLLÉGIUM GAZDÁLKODÁSI MECHANIZMUSA (1800-1849) 2.1. A gazdasági irányítás A fő- és helyettesgondnoki hivatal A kollégium oktatási és gazdálkodási életére nézve a „fő directio " a Fő és Vice Curator kezében volt.

21 Korszakunkat tekintve a főgondnokok: Vay József (1796-1821); Lónyay Gábor (1821-1824); Teleki József (1824-1850) több, jelentős, országos tisztséget töltöttek be. Személyükben országosan ismert és becsült férfiak voltak. Ez a kollégium számára önmagában véve is azzal a haszonnal járt, hogyha akár a bécsi udvarnál, akár a többi egyházkerületekben, valamilyen fontos kérést vagy segítséget kellett elintézni, nem ütközött nagy akadályba.

22 Ellenben elfoglaltságuk miatt elég keveset tartózkodtak Sárospatakon. így nem lehettek benne az iskola mindennapos életében, gazdasági ügyeiben. Ezt a hiányosságot pótolta az ún. helyettes-gondnok (vice curator): Boronkay Zsigmond (1807-1823): Fáy Ferenc (1823-tól). Ők sokkal többet tartózkodtak a kollégiumban, amit ellenőrizhetünk a deputatiok és bizottságok jegyzőkönyveiből. A vice curator amellett, hogy a senior számadásait figyelemmel kísérte és a tiszttartót ellenőrizte (például a granáriumokból a beszállított életnemű adminisztrálásában),

23 aktívan részt vállalt az iskola külső gazdálkodásában. A szőlők az iskola fontos bevételeit biztosították. Közöttük is az erdőbényeiek voltak jól jövedelmezőek, de távol estek Pataktól, ami sok visszaélésre adott lehetőséget. Ezért az egyházkerület a bényei szőlőket rábízta. „Az e. bényei szőllőkre nézve, t. v. curator úr tsinálja azt, ami jónak tetszik, de arra felvigyázzon, hogy a Collegium földes úri jussa felmaradjon,"

24 valamint a bényei és másutt termett borok eladására szüretkor jól ügyeljen fel! - A vice curator teendői azonban 1815-re annyira megnövekedtek, hogy az egyházkerület jónak látta az előbb említett munkájában „mint a szőllő munkálkatásához értő, mind a Collegium iránt igaz hűséggel viseltető" férfit, Kazinczy Istvánt társul rendelni.

25 Korszakunkra jellemző 1849-ig, hogy a gazdasági életben az irányítás végig a fogondnok kezében maradt. Felkérésére az egyházkerület vezetőiből- álló deputatiok többször vizsgálták az iskola gazdálkodását.

26 A fogondnok döntései 21

TiREL, Kt. 1176. 2. fol. 22

Lásd erre vonatkozóan Vay József fogondnok működését például az „Új Épülettel" kapcsolatosan, amikor 1802-ben az Országgyűlésen az iskola külföldi segélygyűjtésre a királytól eszközölt engedélyt. TiREL,, A. XXIX./11211. 23

TiREL, B. XLVÏÏ./19740. „bb. Életre, búza, gabona bevételekre nézve." 24

Uo. ,J3. Hivatalbeli személyek" Valamint Ekk. kiv. tomus II. 276 p. 114 pont. 25

TiREL, B-61. 375 p. (1815-ös deputatio). 26

Például 1815-ben, 1823-ban, 1835-ben.