Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

Bevezetés

évektől kezdve azonban az ismét meginduló nagyszabású építkezések jelezték a nyugodtabb légkört. A diákok száma fokozatosan emelkedett, a század végére már jóval túlhaladta a város lakosságát (1200 to). Ujabb lendületet hozott a Türelmi Rendelet (1781) és az 1790. évi országgyűlési vallásügyi rendelkezései. Nem véletlen, hogy ebben a korban éppen Sárospatakon bontakozott ki a nyelvújítás és a magyar nyelvű oktatásért folytatott harc, országosan is irányt mutatva. A kollégium jogi fakultására a messzi délvidékről is érkeztek rendszeresen diákok. A reformkor oktatási, diákegyesületi és gazdasági pezsgését jól reprezentálta a korszakban épült impozáns „Új Kollégium"-i épület. A szabadságharc után a neoabszolutizmus újabb küzdelmeket hozott a kollégium számára. Megvonták gimnáziumától a nyilvánossági jogot, mert nem tett eleget az Entwurf követelményeinek. A Protestáns Pátens (1860) visszavonása majd a kiegyezés újabb nyugalmas időszakot teremtett a kollégium fejlődésének. 1867-ben az egyházkerület közvéleményét komolyan foglalkoztatta a kollégium egyetemmé való fejlesztése. A gimnázium mellett a teológiai, jogi és bölcsészeti akadémia fakultás és a tanítóképző működött. Ezt a periódust végül is a trianoni békekötések zárták le, amikor a kollégium elvesztette korábbi beiskolázási körzetének jelentős hányadát, s ezzel lecsökkent a beiratkozó diákok száma.