Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

8. A „Nagy Collegium" építése (1801-1847)

kákra kellett fordítaniuk. - Végül is az épület kívül-belül csak a szabadságharc előestéjére készült el teljesen. Az Új Épület megépítése a kollégium építkezései­nek történetében ugrásszerű fejlődést jelentett, ahogyan Nyiry írta egyik levelé­ben: „. . . az utókor tsudálni fogja ugyan, hogy milyen nagy lépést tett hirtelen a mi Uj Épületünkben a jelenvaló század." 306 A közel 300 000 Ft-os költséget (az ingyenmunkákat nem számolva) első­sorban a felső-magyarországi református középnemesi családok adták össze, akiknek nemcsak gyermekei, hanem maguk is és szüleik is kollégium falai között tanultak. Ugyanakkor kivették részüket az építkezésből az egyházkerület gyüle­kezetei, akik adományai mindig biztos alapot jelentettek. Mivel a költségek fedezésére az egyetlen forrást a jóltevők adományai biztosították, az építkezés ütemét így azok mértékéhez kellett szabni. Ilyen kö­rülmények között bizony nem volt könnyű előre tervezni, határidőket kitűzni. Az épület 45 éve alatt a végrehajtó adminisztráció kellően működött, ami­nek legnagyobb részben a terhét az évenként változó senior viselte. Öt jól kiegé­szítette az építkezés felügyelője, aki - mint Nyiry is tette - szakértelemmel nem­csak irányította, hanem felügyelte és összehangolta a szakmunkákat. Ugyanakkor a nagyobb közösség, az egyházkerület (esperesek, gondnokok) is élénk figyelem­mel kísérte lépésről lépésre a munkálatokat. Végül is ez a fórum hagyott jóvá minden lényeges döntést. S a vezetők kö­zött jó kapcsolatokkal rendelkező, az építkezéshez értó világi és egyházi férfiakat találunk. Az építkezési adminisztráció csúcsán a főgondnokok voltak. Személyük­ben Vay, Lónyay, Teleki) kiváló tervezőknek, szervezőknek bizonyultak. Hiszen az Új Épülettel az északkeleti megyék legszámottevőbb épületegyüttesét teremtet­ték meg. ízlésüket feltétlenül őrzi az épület, amely tömegében, arányaiban, tago­lásában s belső homlokzatán a barokk szerkezeti sajátosságokat mutatja: mellette szerényen meghúzódva a klasszicista elemek. Az épület stílusában mutatkozó, a klasszicizáló későbarokkból a reform­kor stílusába, a tiszta klasszicizmusba áthajló fejlődés feltétlenül példázója az építtetők szellemi fejlődésének is, aminek csúcsát az épület a könyvtárteremben éri el. „Egészében véve épületük egyszerű, nyílt, tárgyilagos - írja Román Já­nos 367 - kissé talán nehézkes és a ridegségig őszinte, de masszív, bizalomkeltő, közvetlen és az embert minden problémájával befogadni és elfogadni tudó. Az általa képviselt stílusoknak az építészet eszközeivel ilyen színvonalon aligha kép­zelhető magyarosabb, népibb megnyilvánulása. B. LXX./31644. Román, 1956. 38. p. Uo. 39. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom