Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A város egykor önálló elnevezései

Sárospataktól, sőt Petrahótól (ma: Bodroghalász) délre a Bodrogba tor­koló Hotyka mások szerint és a mai térképeken is Radvány-patakot tartják Ketelpatakának (Kiss 1988:2:454): „Egy 1262-ben kelt oklevélből megállapítható, hogy az Anonymusnál szereplő Ketelpotaca ott terülhetett el, ahol Mak­koshotyka felől lefutó egykor Ketelpatakának (1262: in fluuium Kutet), ma Hotykáixak hívott patak a Sárospatakhoz délről csatlakozó Bodroghalásznál el­éri a Bodrogot". Hasonló véleményt fejtett ki VI. Smi lauer, aki ezt a területet ábrázolta is (1932:270-271). Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet arra, hogy még a középkorban is a lassan kiépülő Alsóhóstát, legalább három kilométerre esett Petrahó déli szélétől, ahol Kutel, alias Hotyka-patak elérte a Bodrogot. A három lehetőség, mely Anonymus bizonytalan feljegyzésén nyugszik, alig 6-7 kilométer távolságra helyezkedik el Sárospataktól északra és délre. Ehhez hozzáteszem Györffy György megállapítását: „Ketelpataka (Ketelpotaca) XIII. századi oklevelekben is felbukkan. (A mai Sárospatak területén át folyt)" (Pais-Györffy 1977:153, kiemelés BI). Györffy György a legújabb kutatások eredményét zárójelben közli, de nem tudom, hogy honnan vette ezt a meg­állapítást. Minden esetre ez az adat az elsőnek kifejtett elképzelésemet látszik erősíteni. Mindez azonban még további kutatást érdemel, melyben a régészek­nek is nagy feladatuk lehet. Nagypatak (Nagypatak, Nagj Patak, Nagy Patak) 1429: . . . Oppidum Naghpatak apellatum . . . (Détshy 1966:193): 1649: . . . Nagj Patak tartozzik építeni . . . (Román 1965:59); 1721 . . . nagypataki házukat adták Begányi Lászlónak . . . (Román 1965:135); 1724: . . . Nagy Patakon, a Derek utt­zán . . . (Román 1965:138). Amikor Kispatak a XV. század elején megjelenik, akkor magától érthe­tődőnek látszott, hogy a két várost egymástól Nagy, illetve Kis jelzővel külön­böztessék meg. Ez Kispatak esetében egyértelműen napjainkig megmaradt, ugyanakkor Nagypatak esetében a Sáros- jelző használata vált általánossá. A két város főbírái által kiadott írásokban szinte kivétel nélkül sárospataki főbírót ta­lálunk és az minden esetben a nagy pataki főbírót jelenti, ugyanakkor a Bodrog bal partján elterülő településsel kapcsolatban a kispataki főbíró elnevezés az ál­talános. Minden bizonnyal így lehetett ez a beszélt nyelvben is, amiről a ta­núkihallgatáson felvett jegyzőkönyvekből is meggyőződhetünk. Sárospatak (Saaros Patach, Sarospathak, Sárospatak, Sáros Pathak, sáros pattok) 1435: Saaros Patach (Kiss 1988:2:454); 1461: ... in Opido eorundem Sarospathak appellato in Comitatu Zemplininensi existente . . . (Détshy 1966: 194); 1482: ... Castrum Sarospathak . . . (Détshy 1966: 195); 1492: ... in oppido Sarospathak . . . (Détshy 1966:194); 1528: ... Et officialis vice concessit arcem Patak Regi ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom