Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

zású rendelete is nagymértékben elősegítette. Ebben az időben a betlehemezés különösen a katolikus lakosság körében elterjedt. A XIX. század második felében a protestánsok is sok helyen gyakorolták (Bálint 1976: 267-269; Dömötör 1983: 169-174). Nagyjából az egész magyar nyelvterületre érvényes Csűry Bálint betlehem meghatározása: 'gyertyával kivilágított csillag, vagy a betlehemi jelenetet tartalmazó házikó, melyet karácsonykor házról házra hordanak a betlehemesek' (SzamSz. 1:89). A többnyire templomformájú épületben együtt láthatók az emberek és a jószágok, ami általában szegénységet jelent. A későbbiekben sokfelé Betlehemnek mondták az istállókat, nem egy esetben még a termelőszövetkezetekben épített legújabbakat is (L. részletesebben Balassa 1991:46-50). L. még Kazamata, Krucikgödör, Párkány, Tömlöcbástya, Újbástya Bikky-ház 1. Gólyavár Bodrog (Budrug, Bodrok, Bodrogh) 1067/1267: Budrug (Kiss 1988:1:224); 1200k: Salán vezér küldöttei Zemplén várának menve átkeltek a Budrug folyón és másnap eljutottak Árpád vezérhez (Pais-Györffy 1977:92); 1262: Post haec venit iterum in Budrug, vbi est meta sub porno, iuxta Budrug, et vbi intrat in Budrug descendendo, et exit de Budrug in vallem, quae Kaluzer nuncupantur . . . (Adalékok 21:45-46); 1632: ... az arday malom volna az Bodrokon, de elpusztult (Makkai 1954:189); 1657: Az Bodrogh vizeis tilalmasba(n) tartatik ... az hidtol fogva az Kőrakásig . . . (OL. UC. Fasc. 41. No. 3.); 1664: ... szomszédgya Nap keletről a Bodrog' Délrűl Zólyomi János háza . . . (Román 1965:84); 1700: . . . szomszédja keletről Bodrok . . . (Román 1965:123); 1726: . . . Bodrokra járó út . . . (Román 1965:141); 1736: . . . keletről a Bodrok vize . . . (SKL. VP. 6:249); 1775: . . . azon Telek a Bodrogig assignaltatott (Román 1965:221); 1779: ... a tűzeset után vitt vizet a Bodrogról . . . (Román 1965:242). A Bodrog különös folyó olyan szempontból, hogy ezt a nevét csak akkor veszi fel, umikor több kisebb-nagyobb folyóból egyesül. A Topoly és az Ondova ömlik egymásba először és Ondova névvel halad dél felé, majd felveszi az Unggal megnagyobbodot Latorcát és neve innentől kezdve Bodrog és nemsokára átlépi a jelenlegi mpgyar határt. Az egyesült Bodrogot két dolog jellemzi: 1. a 115 km hosszú folyó közös völgye csak 55 km, melyben a meder több mint kétszer annyit kanyarog; 2. ezen az úton Zemplén falutól a torkolatig vagyis Tokajig mindössze 3,55 m az esése. Ezért rendkívül lassú a folyása és még lassúbb volt