Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)
A helynevek betűrendes mutatója A-Zs
Bábagödre (Bába Gödri, Bába Gödre, Bába-gödre) 1758: Szél domb és Bába Gödri közt (SKL. TI); 1759: Pars altera Baba-Godri in vicina Xenodochy (Adalékok 18:345); 1760k/1803: Ezerszer fordulnak meg fejemben . . . Kis-nagy porta, Bába-gödre . . . Mogyoróskert, hol léppel fogtam az aranyos stinglinczet.. . (Panka 1927:98. Bessenyei György levele); 1769: Dombi János eladta 50 vonás forint adóssága miatt, az Bába Gödri mentében . . . lévő házát . . . (Román 1965:195); 1774: Patakon Lakos Papp Mihály atta el Héczén Bába Gödri mellett lévő Házát . . . (SKL. VP. 6:378); 1776: Patakon Lakos Fazekas Márton atta el az maga Saját Házát melynek szomszédi egy felől a Bába Gödrin által járó szekérút . . . (SKL. VP. 6: 406); 1780: ... a Bába Gödrében lévő házáért. . . (Román 1965:253); 1782: ... el cserélte . . . házát ... a Bába Gödrének szomszédságában . . . (SKL. VP. 9:18); 1784: Városunkban Lakozó Pásztor János .. . el adta a Bába-Gödrénél lévő házát... (SKL. VP. 9:40); 1785: Özvegy Bátori Jánosné ... el adta a Maga Házát, melynek szomszédja . . . északrul a Bába Gödrén le járó víz mosás (SKL. VP. 9:57); 1801: . . . Pap Mihály ... el adta a Bába gödribe Lévő házát . . . (SKL. VP. 9:441); 1805: . . . Tatár István Nagy Pataki lakos a Hegyen vagy a Bába Gödriben lévő házát . . . eladta . . . (SKL. VP. 9:871); 1806: . . . Teleky Mihály Úrtól reájok Testamentom szerént jutott Házokat, melly a Bába Gödriben . . . vagyon el adták . . . (SKL. VP. 9:901); 1858: Bába gödribe (SKL. Conscr. 1785:204); 1909: . . . egy pár rozoga épületbe ütődött a szemünk egész a kőhidig, amely a Bábagödrébe vezető vízleeresztőt takarja (Radácsi 1909:365). Mély árok, amely nemcsak a Nagymocsár vizét vezette a Bodrogba, hanem az Újhelyi országutat (ma Kazinczy u.) metszve baloldalról felvette a Suta-patakot, jobboldalról azt a vízfolyást, mely a Majorokköziből kanyarodott ki. Az Ispotály és az Újkeresztyén udvar között érte el a Bodrog nagy kanyarulatát (Römisch 1785). Az országút felett kőhíd vezetett át, melynek keleti párkánya ma is megvan, a nyugatit 1910 körül lebontották, ekkor a Bábagödrinek jórészét betemették. A hídon Sorompó zárta el az utat, itt fogadta a Kollégium és az elöljáróság, ha neves vendég érkezett, amit az északabbra elhelyezett ágyú lövése jelzett. Itt tisztelegtek a Magyar Szent Korona előtt Patak lakosai (Újszászy 1979:4). A bába jelentése itt 'javasasszony, boszorkány', amely a magyarban csak a XVI. századtól mutatható ki. Korábban csak a Gödör (1. ott) elnevezést használták, csak a XVQI. századtól bukkan fel az összetett forma. Mivel a viszonylag közeli Végardó ruszin lakossága baba 'boszorkány' jelentését ismerte, ezért feltételezhető, hogy onnan, viszonylag későn került át ez az elnevezés (TESZ, Kniezsa 1955). L. még Gödör, Hegy, Kőhíd, Sánc, Sorompó