Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Abaházy-féle ház (Abaháziféle) 1858: Ref. Anya Oskoláé, Abaházi féle (SKL. Conscr. 1785: 184); 1916: Az Abaházy-féle ház, a Szemere-utcán, amely jelenleg is, már újra épített alakjában, az özv. Abaházy Istvánné tulajdona (Szinyei 1916:16-17. sz.) A Kiss utcán (Szemere u. 8.) a múlt században az egyik leghíresebb diák-gárda. Ebben lakott joghallgató korában Szemere Bertalan (1812-1869) az 1848/49. évi szabadságharc minisztere, majd miniszterelnöke. 1828-1832 között alapította Patakon 'A Sárospataki Ifjúsági Egyesületet' és a jogászok gyakorlására az ún. 'Nándorvármegyét' (Újszászy 1979:29). Ágyúöntő ház (Agiu eönteö Haz, Algiu öntő haz, öntőház, Álgyu öntő ház) 1631: Az Várkapu előtt... Agiu eönteö Ház (OL. UC. Fasc. 40. No. 39); 1631: .. . az Algiu öntő házban algiut eontőnek (!) azis arra való . . . (Détshy 1972:124); 1642: Az ágyu-öntőházban vagyon egy tiz fontos ágyú . . . (Thallóczy 1879:167); 1657: Álgyu öntő ház (OL. UC. Fasc. 41:3); 1693: Agyú öntő Ház a Tűz miatt meg emésztetet. . . (OL. UC. Fasc. 41:22); 1707: Az Agyú onto haza ennek csak kö falak fen állanak (OL. UC. E. 156:9); 1759: Öntőház (ti. ahol az ágyukat öntötték) (Adalékok 17:206). „A várkastéllyal szemben felépült az ágyúöntőház, ahol 1648-ig számos ágyút öntetett a fejedelem . . ." (ti. I. Rákóczi György. Détshy 1970:13). Ebben Schalzenberg ágyúöntő mester végezte a munkát, akit korának egyik legjobb szakembereként tartottak számon. Az ágyúcsöveken a Rákóczi-címer mellett gyakran zsoltáridézeteket találni, a többségük nevet is kapott: „Én vagyok a fülemile, ki uramnak tek. és nagys. I. Rákóczi Györgynek parancsára születtem, kinek lakását védem, ellenségét Isten segítségével elijesztem. 1627" (az eredeti latinul; Harsányi 1928; Détshy 1970:13; Harsányi 1921:7). Állás 1869: Állás (SÁL. XVI-16/76. Népszámlálás); 1903/1926: Megjővén a bohémcsapat, isteni deszkáit nyomban felütötte a vásártéri állásban . . . (Komáromi: 117). A Vártemplomtól északra, az út túlsó oldalán elhelyezkedő deszkaszín, melybe az Állás vendéglőbe vagy a piacra érkezők szekérrel beálltak. A vándorszínészek az első világháborúig itt léptek fel. Játszott itt Déryné a XIX. század első felében, a század közepén Telepi György, aki lefestette a várat és azt ilyen aláírás-