Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Elkülönülő városrészek

zadtól csak a Héce formával találkozunk. Az abaúji községnév, az Árpád-kortól ismert, Hejce és Héce alakját egyaránt feljegyezték (Györffy 1963:91). Az eddigi megfejtési kísérlet személynévi eredetűnek tartja: talán a Heise, Heinrich 'Henrik' névből származhat (Kiss 1988:1:582). Ezt a közeli Gönc középkori német telepítésével is alá lehet támasztani. Ezzel szemben javaslom a rvS ~ hév+jó összetételből való eredeztetését. Ezt a megoldási lehetőséget már korábban is felvetették: „ .. . könnyű észrevenni azt is, hogy a sárospataki Hécze (Hév-jó-ce) városrész nevében hé-Heu, azaz a "hő' víz (thermae) fogalom él . . ." (Adalékok 12:248). A Suta-patak (1. ott) 1870-ig keresztülfolyt a Héce nyugati észak-déli részén, és ez meleg vizet szállíthatott. Tapasztalatból tudom, hogy az 1950-es években, amikor a Suta-patak Végardó szélén érte el a Bodrogot, az ott nem vagy sokkal később fagyott be, mint a folyó más szakasza; fürödni is mindig kellemesebb volt benne, mint a Bodrog más részén. Ennek közvetlen közelében, de már a végardai határban az 1950-es évek végén fúrással melegvizet tártak fel és ennek segítségével gyógyfürdőt létesítettek. A melegvíz közelében épült települések a magyar nyelvterület különböző részein szláv nevet: tapolcát kapták, melynek a mi Hejce nevünk tükörfordítása lehet és a magyar hangrendi átcsapás mehetett végbe (Kiss 1988:1:577 Heese). A fentiekből világosan kitetszik, hogy a XVI. század közepén Sárospataknak két hóstátját tartották számon. Az egyik délen az Alsóhóstát nevet minden bizonnyal onnan kapta, mert a Bodrog folyásának délebbi, alsóbb szakaszára esett, a másik a FelsÖhóstát, a (Bába) Gödörtől északra terült el. Úgy látom azonban, hogy a hóstát elnevezés egykor az összeírok hivatalos nyelvéhez tartozott, mely a régebbi elnevezéseket vagy kiszorította vagy nem. így lehetett ez Sárospatakon is. Az Alsóhóstáton elfogadták és a nyelvjárás magához igazította, lett belőle a mai napig közhasználatú Hustác. Eddig nem tudtam megállapítani, hogy volt-e a településrésznek korábbi neve. Más a helyzet a Felsöhóstáttal, melynek Héce nevét már a XV. században, de talán korábban is használták, még akkor, amikor a Hóstát név nem bukkant fel. Itt ugyanis a hivatalos FelsÖhóstát mellett megmaradt, sokszor még írásos használatban is, a korábbi Héce. Majd gyakori az olyan megoldás, amikor az egész területre a Felsőhóstátot alkalmazták és abban Héce utcának mondták, írták annak főutcáját. A Héce elnevezés 5-600 éven keresztül ellenállt az eltűnésnek, ma azonban a hivatalos névadásban nem lehet nyomát felfedezni, de szerencsére a patakiak ma is éppenúgy használják, mint a Hustác városrész nevét. Majorokköze (Majorok között, Majorok közi, Majorok közt, Majorok köze) 1609: . . . ahoz tartozik Egj zilvas kert az Majorok között . . . (Román 1965:17); 1645: Az meli kertek az Mairok között vagion . . . (Román 1964:108); 1655: ... az mi Várossunk ban az az Majorok közzött... (SKL. VP. 1:313); 1657: ... az melly veteményes kertyek itt az Maiorok közöt.. . maradót volt. (Román 1965:75);