Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)
Sárospatak város helyneveinek néhány jellegzetessége
A Bodrog mellett más földrajzi természetes tárgyak jelentősége városunk helynévanyagában nagyon szerény. A Gödör (1601), később Bábagödör (1758) egykor a Suta-patak (1770) vizén kívül a Belsőváros, a Majorokköze és a Nagymocsár vizét vezette le a Bodrogba. E fölé emelkedett a Hegy (1805), míg észak fele a Széldomb (1758) zárja le a települést. A földmunkák eredményeként jött létre az Árok, melynek különösen két változatát emlegetik a források: Város árka (1614), Vár árka (1666). Ennek német kölcsönszava a Sánc (1729), mely nemcsak a Külsővárat, hanem a Belsővárost és a Hécét is körülvette. Az átvezető országutat pedig Sorompó (1614) zárta el, mindez mutatja a német származású szavak előretörését a városvédelem szókincsében. Az egyik legelterjedtebb helynévelem városunkban a ház, melyhez mindig valami jelző járul és így válik egyedivé és pontos meghatározóvá. Leggyakrabban az építtető, tulajdonos nevével kapcsolták össze a házat. A felsorolt és több-kevesebb részletességgel bemutatottak közül csak néhányat említek: Patay-ház (1759), Klobusiczky-ház (1769), Géber-házak (1784), Kazinczyház (1785), Rozgonyi-ház (1858), Zsamay-ház (1830), Erdélyi-ház (1863), Vitkóczyház (1903), Zsindely-ház (1910) stb. Ezek neve sok esetben akkor is megmaradt, amikor már más nevű család lakott a házban. A ház szóval jelölték, akárcsak a tájnyelvben egy-egy nagyobb épület egyetlen szobáját is. Ilyet különösen a Belsővárban jegyeztek fel: Számtartóház (1630), Felsősáfárház (1630), Torony alatti sáfárház (1630), Bokályosház (1642) stb. Számos esetben a ház foglalkozáshoz kötődött: Pecérek háza (1631), Kertészház (1639), Főprédikátor háza (1657), Harangozóház (1693), Cirkálóház (1657), Papház (1707), Kántorház (1835). A ház valamelyik közület tulajdonát képezte és ezzel jelölték: Városháza (1633) , Hóstátháza (1663), Fehérbarátok háza (1693) stb. A legkülönbözőbb ipari jellegű tevékenység színhelye is ház. Ágyúöntő ház 1631), Collegium könyvnyomtató háza (1837), Jezsuiták kovácsháza (1771), Uraság kovácsháza (1775), Városstrázsa kovácsház (1835), Collegium malomháza (1797), Malomház (1835), SerneveW ház (1639), Szaladszárüó ház (1681), Serfőző ház (1689), Collegium bodnárháza (1837). A különböző állattartásra szolgáló építmények esetében is a ház meghatározást használták: Tehén majorház (1633), Majorház (1634) . Találtam ilyen meghatározást is: Betegek háza (1836), Ispotályház (1858). Raktározásra szolgáló építményt is így nevezték: Cajgház (1642), Élésház (1809). A múlt század közepén jelent meg a lak, elsősorban olyan épületek megjelölésére, melyek valamely közület birtokában állottak: Katolikus orgonista lak (1858), Pénztárlak (1858), Históriai tanári lak (1858), Ref. Anya Oskola Tanári lak (1858), óbesteri lak (1860). Bár valószínűleg a finnugor korból származó ősi örökség, de 'különálló lakóház' jelentéssel csak a múlt század elejéről ismerjük, mégpedig éppen Kazinczy Ferenc egyik munkájából (TESZ).