Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Bevezetés

A BEMUTATÁS MÓDJA Az alábbiakban először Sárospatak nevének történetét és változását vázolom fel főbb vonásokban, majd a város részelnevezéseit (kerületeit) mutatom be. Ezután kerül sor, betűrendbe szedve, az utcák, terek, házak, hidak stb. történeti forrásainak elemzésére. Ezek terjedelme különböző, ami egyrészt a forrásokból, másrészt jelentőségükből adódik, melyet előfordulásuk gyakorisága is jelez. Az adatokat nagyjából a századfordulóig tárgyalom részletesebben, a további bemutatásra csak akkor kerül sor, ha az illető nevet olyannak ítélem, amit a kisebb-nagyobb közösség alakított ki és nem a hivatalos szervek állapítottak meg. Minden szócikk az illető név feltételezett kiemelt irodalmi alakjával kezdődik, majd ezt követi zárójelben minden olyan alakváltozat, mely a különböző forrásokban előfordul. A következő bekezdés minden adata előtt az évszáma áll, bizonytalan esetben az évszázad esetleg körülbelül. Ezután mondatba ágyazva az adott név következik, melyet dőlt betűvel szednek a hozzákapcsolódó ragokkal együtt. Majd zárójelben a forrást találjuk, ahonnan az idézet származik; a rövidítések feloldását az Irodalomban találja meg az olvasó. Be nem leltározott levéltári fondok esetében csak az összefoglaló címet tudom megadni. Az adatok menynyisége helyenként rendkívül nagy. Erre azonban szükség van, mert egyben jelzi az adott név városban betöltött súlyát, gyakori használatát, jelentőségét. A bemutatás legkisebb egysége a telek, a ház, az épület. Az ezen belüli külön megjelölt, névvel ellátott helyiségek nem alkotnak külön címszót, de az épülethez kapcsolódva felsorolom azokat. így a Rákóczi Vár egyes szobáit (pl. Nagy Palota, Ecetesház, Sub rosa stb.) az összefoglaló név alatt találja meg az olvasó, de a bástyákat, szárnyakat stb. már külön címszóként tárgyalom. Ujabb bekezdésben földrajzilag határozom meg a bemutatott objektum helyét, először a városrész nevével (pl. Héce, Hustác, Kispatak stb.), esetleg a mai elnevezés zárójelben történő megemlítésével, házaknál a mai utcanévvel és házszámmal. Ha ez nem valósítható meg, akkor körülírom vagy megmondom, hogy pontos fekvését nem tudom megjelölni. Ezután következik az objektumra vonatkozó történeti, néprajzi vagy esetleg más tudományág eredményeinek bemutatása. Néhány esetben a jobb megértés elősegítésére, az adott szó etimológiáját is tárgyalom, továbbá egyezését vagy párhuzamát más városok hasonló elnevezéseihez. Természetesen ezt csak abban az esetben tudom megtenni, ha az illető városnak megfelelő feldolgozásához hozzá tudtam jutni (pl. Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Szatmárnémeti, Debrecen, Szeged, Balassagyarmat stb.), elsősorban a keleti és középső magyar nyelvterületről. Végül a cikk alján L. még jelzéssel utalok azokra a címszavakra, melyek valamilyen módon kapcsolatban állanak a tárgyalt elnevezéssel.