Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Az újkeresztyének letelepedésük (1645) után egy közösségi épületet emeltek. Ebben folyt az istentisztelet, az iskolások rendszeres tanítása (L. Román 1959; Détshy 1972). L. még Újkeresztyén udvar Újkeresztyén udvar (Uj keresztyének lakóhelye, villa Anababtistorum, Uj keresztyének curiája, Uj keresztyén hely) 1646: ... az melly házat . . . Heycze neuő uczában conferaltunk volt néki, azt az Vy keresztyenek lakó hellyének kelletett conuertalnunk, melyben már benneis laknak . . . (Román 1959:34); 1672: ... in villa Anababtistarum . . . (Román 1959:35); 1687: ... az mely udvarban annak előtte csak Uj keresztyének laktanak, de azok elfogytanak, mostan azért csak ketten vadnak . . . (Détshy 1972:135); 1693: . . . egy unokája maratt, Moré Pé(ter) az Uj keresztyén udvarban lakik (OL. UC. Fasc. 41:22); 1707: Uj keresztének Curianak Lakosok (OL. UC. E. 197; 6 fél telkes lakik benne); 1720: Bornemissza Pál, Felesége, Eperjessy Panda az uj keresztyének udvarán vett egy Házat . . . (SKL. VP. 6:21); 1740: . . . Dávid Szűcs Judith Héczén levő házáért, melynek szomszédja keletről Szeghi Gábor, délről Szekér út, nyugatról is Szekér ut, északról Ujj Keresztyének udvara . . . (SKL. VP. 9:5); 1759: Extra Arcem Nagy Patak Heicze Curia Anababtistorum . . . (Adalékok 19:269); 1767: Tudgya é, vagy hallotta é a Tanú, hogy az Héjczén lévő Uj Keresztények Curiájához, mely most Trauczon herczeg birtoka alatt vagyon az Uj Keresztényeket illette volna, és övék is volt? (Román 1965:178); 1767: Uj Keresztények Curiája (231-239. sz. házak) (Détshy 1972:142); 1769: Cellaria 2. in Curia Anababtistorum (Adalékok 19:270); 1801: ... el adta az maga Uj Keresztyén helyen lévő pinczéjét. . . (SKL. VP. 9:464). A Bábagödörtől északra, a Héce (Dobó Ferenc) utcától keletre elnyúló terület, melyet kőfallal vettek körül. Az újkeresztyének, másnéven anababtisták (habánok) felnőtt korban keresztelkedtek és egy-egy telep gazdasági közösségben élt. Kiváló kézművesekként ismerték őket Európa középső és nyugati felében. A vas, az agyag, és a fa megmunkálásában jeleskedtek, de értettek az élelmiszer iparhoz (malom, sör) is. Ez a vallási mozgalom a XVI. század első felében Hollandiából indult, de voltak telepeik Svájcban és Ausztriában is. Az üldöztetés elől innen menekültek Morvaországba. 1621-ben Bethlen Gábor Erdélybe (Alvinc), 1645-ben I. Rákóczi György a Nyitra megyei Csejtéről kb. 200 főt Sárospatakra telepített, ahol a Héce nevű városrészben négy jobbágytelket biztosított számukra. Ezt később még egy telekkel növelték. Lorántffy Zsuzsanna haláláig (1660) vallásuk szabad gyakorlásában nem háborgatta őket senki. 1663-tól a Sárospatakra települt Jezsuiták 1680-ig katolikus