Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)
A helynevek betűrendes mutatója A-Zs
fel (az Új utca nyugati sorának első telke, mely másfél telket tett ki) (OL. UC. E. 197); 1752: . . . az Uj uczán a temető mellett, véggel senkitől sem fekvő házára .. . (Román 1965:170); 1756: . . . az Uj Uczában, nyugatról az Sáncz, északról a temető szomszédságában levő házukat . . . eladták . . . (Román 1965:172); 1784: ... mi Sáros Nagy Patak királyi város helvét hitvallású egyházának alulirt gondnoka és tagjai az eddig birtokunkban levő temetőhelyét az alant felsorolt ésszerű okokból nevezetesen: 1. Mivel a város közepén van s az utczák és házak sorában foglal helyet, ilyen temetőhelyek pedig ismételten kiadott törvényes határozatokkal már régen eltávolítandóknak nyilváníttattak. 2. Tekintve a mi kebelbéli vallásunkhoz tartozó hívek számát, nemcsak, hogy szűk a szaporodó népesség számára, hanem minthogy útjában állanak és közvetlen mellette fekszenek a házak illetve a közutak, nem terjeszkedhetik és nem nagyobbodnánk. 3. Mivel ez a terület, melyet elfoglal, a birodalomból jövő telepesekkel való benépesítésre teljesen alkalmas: a mi méltóságos földesuraságunknak, annak az egy feltételnek kikötésével, hogy a temető kerítését és a sírköveket onnan kihasítandó új temetőbe átvihessük önként és annál készségesebben átengedjük és jelen okmány keltétől számítva valósággal átadjuk és lemondunk róla (SKL. Takács Béla volt kedves a fordítást átengedni); 1784: Feljegyeztetik Tudomány végett, hogy 1784 lk Esztendőben 24 a Nbris utolsó nap volt, melylyen a Református urak az Pataki Nemes református Collegiummal által ellenben volt régi Temetőben temetkeztek (SKL. VP. 7:55; Adalékok 7:192); 1789/1919: ... a helv hitvallású patakiak uj temetője, mely a Héce városrészen túl fekszik; és mégis látható ugyanott két tanárnak, Szathmári P. Mihálynak és Szentesi Jánosnak sírköve, melyek közül az egyik az 1778-ik, a másik az 1781-ik évet mutatja, t. i. a régi temetőből hozták át ide (Szómbathi-Gulyás-Szinyei 1919: 62); 1818: . . . Dobó Ferentz keritette fel Patak környékeit sántzokkal és árkokkal (1576), amint a régi munka nyomait a Hétzén és az ótska Temetőn . . . (látni lehet) (Adalékok 2:72); 1835: Reform régi temető (SKL. TI). A Bábagödörhöz kanyarodó Sánc szögletében, keletről az Új utca határolta. 1690 körül keletkezhetett, amikor még csak délről érte el a város; nyugatra és északra szántóföldek, illetve a Nagymocsár terült el. Mivel a XVIII. század utolsó negyedében a város elérte, ezért mindenképpen ki kellett telepíteni, hiszen ezt a Királyi Kamara rendeletei is egyre jobban szorgalmazták. A Kamara 1785-ben ide akarta telepíteni a németeket (svábokat), akik végül is a Hustác déli részén (Józseffalva, Újpatak) kaptak telket és házakat. Egyelőre nem tudom, hogy az eredeti tervet miért változtatták meg. Feltételezésem szerint két oka lehetett. Az egyik a betelepüléskor még egy év se múlt el az utolsó temetkezéstől és a telepesek nem vállalták a sírokra történő szállást. A másik, hogy a telepesek katolikusok lévén az egyház nem akarta a reformátusok hatásának kitenni, hanem magához közelebb kivánta tudni őket. Úgy látszik, hogy a Református Régi temetőből néhány sírkövet átvittek, míg a többi sír és
