Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Proventutem tartozik az Tiszt vaiémennyi Patika kivántattik az eök kivanságha szerint fel állitatni és azokat annuatim az alku szerind ennekelőtt traktálni.) Magyar Kalmárok is most akik Vannak, és kik magha Patikában az réghi Piaczon magha javat árulja az és mint Patikaktül kglmes Urunk részére 50 esztendőrül esztendőre Taxát fizet, most kalmárok ezek Szőke Jánosné 50) (Dubicsana 50) Szabó Andrásné 50 (Szilágyi Mártonné 50) Lassik Anna 50 (Kovács Györgyné 50) Régi Patikak(na)k Tasaja (Farkas Mihály 2,60 (4,50)) Gabriany János 3) Gabriany Samuel 2,60) Hagymási Matyas 2,60 (OL. UC. E. 197. Külön lap); 1723: Néhay Kopancsy Jstván Uram özvegye, Kis vardai Borbála aszszony itten N. Patakon a Piatzon levő örökös, vulgo a mint hiják Patikabeli hazatskajat, melly vagyon Északrul Sz. peteri Jstván - Nap Nyugatrul köz uttzatska és Szikszai Jstván Uram illy forma hajlékok s Patikájuk . . . (eladta) (Román 1965:137); 1725: Hagymási Mátyásné Sándor Erzsébet eladta régi vagy oh patikák között lévő házát . . . (SKL. VP. 6:92); 1726: . . . Vágó helynek való alkalmatosságot designalt, az Patikákon tul az Vár árka szélin . . . (Román 1965:142); 1759: Patika (Adalékok 18:172); 1800: ... az maga Patikáját . . . Északrul, Délrül az Uraság Vendég Fogadójának (szomszédságában), el adta minden benne lévő Portékástul . . . (SKL. VP. 9:412). A Patikák a Piacon, az északi Várárok, illetve a Várba vezető szekérút mellékén helyezkedtek el. Ezek kis bódészerű, de mégis állandó építmények, melyek elsősorban a XVII-XVIII. században jellemezték a sárospataki Piacot. Tulajdonjogilag kétfélék. 1. A mindenkori földesúr építette és tartotta karban, bérleményként görög, ritkábban bécsi árukkal kereskedőknek adta bérbe. 2. Helyi lakosok, nagyobbrészt özvegyasszonyok tulajdona, akik az árusításért taxát fizettek, ami általában egy negyed részét tette ki a máshonnan jöttek számára megállapított bérösszegnek. A XIX. században nem találtam nyomát, ekkor az árusok már sátorban kínálták áruikat. Hasonló patikákat a hegyaljai városokból is ismerünk (Balassa 1975. a.:66-67). A patika 'különálló kis bolt, árubódé, bodega' jelentésével kapcsolatban újgörög közvetítésre gondolhatunk, hiszen a görög (makedón, rác) kereskedők a XVn-XVHI. században Tokaj-Hegyalja kereskedelmében nagy szerepet játszottak. Az újgörögben ÓJIO-&IJXTJ olyan hely ahol az árut őrzik, raktár, csűr'. Ez a jelentése a középkori magyar nyelvben sem volt ismeretlen, ez azonban nem illik a fenti értelmű szóhasználathoz. Közelebb áll a bodega, butik (TESZ), mely az utóbbi évtizedben újra feltűnt nyelvünkben és ez is a patika szóhoz kapcsolódik. Patika köz 1922: Patika köz (Riszdorfer)