Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

városunk határában az alsó nyomáson, az Oroszlány Bástya ellenében, mellynek szomszédja nap keletiül az ország uttya, nap nyugatrul a szántóföldek között való közép szekér út... (SKL. VP. 6:165). A nyugati várfalat erősítette. Ezen a két sarokbástya között egy kisebb és egy nagyobb bástya helyezkedett el. Igaza van valószínű Détshy Mihálynak, amikor ezek közül (igaz kérdőjellel) az északit tartja Oroszlánbástyának, mert Stainer 1837. évi térképén nagyjából ezzel szemben indul nyugat felé a közép szekér út. Az 1630-as években felépült bástya a legerősebb lehetett a nyugati falon, hiszen 1642-ben 10 ágyúval rendelkezett (Détshy 1970: fedőlap belseje; J. Dankó 1984:245). L. még Bástya, Cigánybástya, Kazamata, Konyhabástya, Középbástya, Mezei Mátyás (Máté)-bástya, Olaszbástya, Párkány, Tömlöcbástya, Újbástya, Veresbástya Orosz parókia (Orosz Ekklesia, Orosz Parochia) 1805: ... az Hostaczon lévő Házát... el adta az Orosz Ekklesiának . . . (SKL. VP. 8:853); 1835: Orosz Parochia (SKL. TI). A görög katolikus paplak általánosan használt népi neve. L. még óhitűek parókiája Orosz temető 1. Temetők Orosz templom 1. Templomok Orosz templom sora (Orosz Templom sora) 1806: ... az maga Házát, melly az Orosz Templom sorában vagyon . . . eladta ... (SKL. VP. 9:931). Hustác főutcája, melytől ugyan a görög katolikus templom kissé beljebb épült. L. még Cerkó, Hóstáti Főutca, Hóstáti Nagy utca Ornstein 1. Amerika