Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

1858-ban csak jelzik, hogy a Bretzenheim-csalad tulajdona (Römisch 7). Az épület ma is áll és raktárul szolgál. L. még Portörömalom Major (maior, majorságh, majorbeli, Major kert) 1579: Vekej ferenc tiltja horuat lazlot az a rua rézetewl mind haztwl mind zolotwl mind kertje majorsaghtwl. . . (Román 1965:1); 1609: ... az Arkj Uram Majorja mellet . . . (Román 1965:17); 1610: Mely Major kertben Telekiné nem maradhatott megh . . . (Román 1965:17); 1615: . . . azt a maiort néminemű elmúlhatatlan szwksegeert atta Pankotai uramnak . . . (Román 1965: 22); 1631: ... szomszédi Napkeletreöl Debreczeni Istuan Deák majorja . . . (Román 1965: 39); 1632: Chernél Geörgy uram majorja . . . Lengiel Balas majorja . . . Konia Andrasne pusztája Caroly István vram it való eggik praedicator fogta fel majornak . . . (Makkai 1954:188-189); 1648: Klob(usiczky) uram majorja (Alsóhóstát. Makkai 1954:256); 1659: Az majorbeli Reszetis melynek szomszédi ... Eyszakrol Banczi Marton Majorja (Román 1964:122); 1687: . . . Klobusiczky Ferencz Uram Statuáltatta maghat az Belső Városbeli hazában, es ahoz való Majorjában mely vagyon az also hostatban . . . (Román 1965:114); 1759: (Majorságok a varos területén kívül: Allodia extra seriem Oppidi ) (Adalékok 18: 343); 1803: ... az eladatott Majorokban lévő Csűrben öreg Kapéry Mihály Uramnak életje, holtáig meg engedtessen sőtt a Vevő fél azzal tartozzon . . . (SKL. VP. 9:568); 1804: Ismét a Majorok végiben egy darab . . . (SKL. VP. 9:825); 1858: Brettzenheim majorja (SKL. Conscr. 1785). A majorok, majorságok, majorkertek pontos helyét nem mindig tudtam megállapítani. Az azonban biztos, hogy Alsóhóstáton (Hustác) végén a Bodrog felőli oldalon a mindenkori uradalom majorja állott, ettől a Vár felé a következő telken állott a Klobusiczky-major (Römisch 1785). A többi uradali major részben Kispatakon, részben a Majorokközén terült el. A Lorántffy-Rákóczi birtok legnagyobb majorháza Kispatakon volt, itten szarvasmarhát, bivalyt, juhot, sertést tartottak, itt raktározták a szálasgabonát, a jószág takarmányát (Makkai 1954 passim). A pataki majorok a XVI. század második felében tűntek fel és jelentőségük egyre növekedett. Nemcsak a terményeket raktározták itt, hanem gyümölcs és kerti vetemények termesztésére is szolgált. A XVHI. században az itt tanuló diákok száma elérte, sokszor meg is haladta az állandó lakosokét, szükség volt tehát élelmiszerre. A magyar nyelvterületen a major szó és fogalom a XIV. századtól kezdve tűnik fel. Olyan rendszerint településen kívüli telket jelent, melyen gazdasági