Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Kijáró utca (ki Jaro Ucza) 1693: közönséges ki Jaro Ucza (OL. UC. Fasc. 41:22) A Külsővárból a Bodrog irányába vezető utca, de talán csak egy köz. Király (vendéglő) 1901/1930: 'Kürt'-ben, 'Király'-ban ő sűrűen ontja vicceit . . . (Panka 1930:2: 215). Jóhírű vendéglő, melybe elsősorban a jogászok és teológusok jártak a századforduló idején. L. még Aranyszarvas, Kürt Kisdedóvó intézet 1858: Kisded óvó intézet (SKL. Conscr. 1785:23). Még a feloszlatott Pálos-rend tulajdonában említik a házat 1785-ben. A mai plébániához csatlakozó emeletes iskola udvara északi felében álló kisméretű épület. L. még Református óvodaház Kiskapu 1. (Régikapu) 1683: ... az Belső Városban levő régi kapu ki vágattatott es ugian az regi kapu heljen megh nevezet Hegimegi Ferencz Uram ő kegyelme Gondviselesebűl mégis epittetet (Román 1965:101); 1707: Kis kapu felől Száraz hid Utzanak (OL. UC. E. 197). A Vártemplom keleti végénél vezetett be a Külsővárba 1671-ig a Szárazhídon keresztül. Ekkor az osztrák Starehmberg, az elfoglalt vár parancsnoka, befalaztatta. A templom hajójának nyugati felében mindkét falon észak-déli irányban kijáratot vágatott, melyen szekéren is a templomon át lehetett közlekedni. 1683-ban újra megnyitották a régi kiskaput és befalazták a templomátjárót. A XVHI. században a kiskaput olyan formán megnagyobbították, hogy azon szekérrel is át lehetett hajtani. 1730-ban beszélnek a Várba menő szekér út'-ról