Bencsik János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében 1774-1849 (Sátoraljaújhely – Miskolc, 1993)

Bevezető tanulmány - A művelődés és a vallásos élet tárgyi emlékei

Előbbi táblázatunk segítségével megállapíthatjuk azokat a viseleti darabokat, amelyek korszakunkban a legelterjedtebbek lehettek. Feltűnő, hogy a női felsőruházat domináns darabjai a lajbli, a fejkendő és a kötő. Mintha hanyatlani látszana a főkötők divatja. Közöttük felbukkanó „magyar" fejkötő arra utal, hogy egy homogénebb városi viselettel állhatunk szemben (32. sz.). Az öltözködés mind anyagában, mind színeiben és formájában rendkívül gazdag lehetett. Ennek részben alakításában, részben kiszolgálásában a város kereskedelmének kínálata fontos szerepet játszhatott. Jelentős lehetett a helyben (vagy a szomszédos városokban) festett kelmék aránya tokajiak viseletében. A férfi öltözködéséből a gubát, a bundát emelhetjük ki. Figyelmünket egy rangos mente vonja magára: „ünneplő mente arra való ezüst gombokkal és lánccal" (23. sz.). Leltáraink segítségével összeállítható a helybeli iparosság férfi divatjának uralkodó jellege: „nadrág, kurtha és hozzá való lajbli" (38. sz.). Megtalálhatjuk az általánostól elütő „német" nadrágot (47. sz.). Lássuk olyan együtteseket is a női öltözékekből, amelyek inventáriumainkban szerepelnek: „Patyolat fejér kabát, hozzá való fekete selyem kötő" (uo.). „Karton kabát, hozzá való új ujjas lajbli" (33. sz.). „Egy fejér virágos Perkál kabát. . . ujassal" (63. sz.). Az iparos férfiak fejér nemű készletét jól példázza a következő adat: „7 pár fejér ruha (ing lábra való)" (31. sz.). Feltűnhet, hogy a felsorolásban néhány gyermek főkötő kivételével egyetlen gyermekruhát sem említenek. A művelődés és a vallásos élet tárgyi emlékei Ehhez a tárgykörhöz nem szerkeszthettünk táblázatot, hiszen e tárgyak aligha foglalhatók valaminő merev keretek közé, annál is kevésbé nem, mert ezek az „együttesek" akkor hordoznak kellő információt, hogyha tudjuk és számításba is vesszük, hogy mely háztartások tartozékai voltak, ennek (háztartások) megfelelően soroljuk tehát fel ezeket a tárgyakat, tárgyi együtteseket: „Ócska rámás kép, rámába foglalt kisebb" (6. sz.), „Egy ócska könyv" (12. sz.), „Egy pár kép" (13. sz.), „26 nagyobb kissebb képek, vas füstölő" (16. sz.), „Zsoltáros könyv és egyéb könyvek, Kis Hármas Tükör, Skatulya 2 könyvvel" (17. sz.), „4 képek" (20. sz.), „Három fára festett képek, 2 papiros kép, 1808." (21. sz., „Két rossz képek" (24. sz., „Házban 2 nagyobb és 8 apróbb képek. Egy kés festékű láda s abban találtattak 2 imádságos könyvek és 3 ócska könyvek. Pászka hordó kerek kosár. Szentelt víznek való üveg" (25. sz.). „5 ócska könyvek, festett láda 1788., kisebb láda 1792. (és) nagyobb láda 1814-es évszámmal. Patkó, ló (a ládában)" (29. sz.), „Négy képek rámába üveg nélkül, ött kissebb képek üveg nélkül, ött közönséges képek üveg nélkül, Három közönséges képek, egy ótska Biblia 2 rft." (31. sz.), „2 nagy festett képek, ött apróbb képek, 11 mindenféle könyvek" (32. sz.), „Hat üvegre festett képek. 2 fekete Hingtratius(?)" (34.