Bencsik János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében 1774-1849 (Sátoraljaújhely – Miskolc, 1993)
Bevezető tanulmány - Ingóságok
Fogas, hosszú 2 Fogas, karos 2 Fogas, paraszt 1 Fogas, katona 2 Fogas 10 (nagy, kis) Fogas, festett 5 (barna, zöld, fekete) Fogas, falon függő 5 Tálas forma fogas 1 Tálas 2 (kék) Tányéros 1 Stelázsi 3 Stelázsi 1 (fa, falba való) Szúnyogháló 3 (fa, falba való) Inventáriumaink bútoranyagában egymás mellett találhatjuk a hagyományosnak, illetve parasztinak ítélhető (többször az összeírok is „paraszt" jelzőt alkalmaznak!) illetve a polgáriasuk ízlést kiszolgáló darabokat, melyekből egy teljes szoba vagy pitva-belső összeállott. Általában ennek az életmódnak, ízlésnek megfelelő otthonok berendezése 1-2 nyoszolyából, asztalból, ruhásládából, lócából, néhány székből, illetve fogasból állhatott. (20., 25. sz.) A pitvarban sütő és főző eszközök, a kamarában gabonaféléket, élelmet tároló edények, kenyérsütés, mosás eszközei találhatók. Természetesen, a nem paraszti, hanem iparos (31., 57. sz.), illetve más (pl. vármegye bábája, 32. sz.) személyek tárgyi környezete már a fentiektől elütő, otthonaik felszereltsége, berendezkedésük már jól tükrözi az életmódban is megragadható különbséget. A bútortípusok is változatosak, amelyek gyakran szoros kapcsolatot mutatnak a társadalomban is tapasztalható különbözőségekkel. Vegyük mindjárt a nyoszolyát. Az egyszerű, a „közönséges" (51. sz.) formák mellett megtaláljuk a fedeles (20., 25. sz.), illetve a fedeles-koronás (36., 51. sz.) és a srófos (62. sz.) változatokat is. 32 A fedelesek (pl.) hagyományosnak, míg a srófos típusok már polgáriasuknak tekinthetők. Azt tapasztaljuk, hogy a helybeli asztalos műhelyekben színes (kék, fejér, sárga, barna) bútorokat állítottak elő. 33 Erre a műhelyek felszereltsége is egyértelműen utal (54., 57. sz.). Ezért a tokajiak színes „festékű" nyoszolyákkal, ládákkal, asztalokkal sőt fogasokkal rendezték be otthonaikat. 34 Egyik lakásban (51. sz.) barna asztal, kék láda, barna pohárszék és furnérozott almárium állottak egymás szomszédságában. Sőt a szobában álló 2 nyoszolya sem volt azonos színű. A koronás nyoszolya kék, míg a „közönséges" barna festékü volt (1825). Más alkalmakkor is tapasztalhatjuk, hogy nem törekednek valaminő egységesítésre. Kék láda Jávor Kata: Az ágytól a nyoszolyáig. In. Kis magyar néprajz a rádióban. Bp. 1978. 165-166. 33 ^T. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai. Bp. én. 33. 34 Vö. Petercsák Tivadar: A sátoraljaújhelyi festett bútor. In. HOM. Évk.
