Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

krajcárbul áll, nincsen, hanem az uraság réttyét ingyen tartozunk lekaszálni, fel is boglyázni, és akinek marhája vagyon, minden gazda egy szekér szénát bé vinni. Szüretkor pedig az uraság szőlleit ingyen meg szedni, kaszállását pedig egész nyáron 8 póltrákért tenni . IV. Határunkbul semmi hasznunk nincsen, se nem szántunk, se nem kaszálunk határunkban, söt egy marok búzát sem tudunk határunkban el vetni, legelő mezőnk tellyességgel nincsen, és azért is szomszéd határokban járnak marháink, sőt ezen felül sem tűzi, sem épületre való fánk nincsen, mellyeket szomszéd határban kész pénzen szerezni kenteiének vagyunk. V. Valamint mondottuk, határunkban sem szántó föld, sem rét nincsen, hanem az tekintetes uraság ollykor a maga réttyében harmadára enged sarjút kaszálni. VI. Hány napra mehet robottánk, azt meg határozni nem tudhattyuk, ha az idő szolgál, az uraság réttyét három nap le vágjuk, de az idő nem szolgálván, mint egy szatmán képpen reánk lévén vetve, ollykor két hétig is meg tart munkánk, szüreti munkánkat is csak az idő válasz ty a . VII. Dézmát határunkban levő vetésbül, mivel hogy nincs, nem is adtunk, hanem minden darab kender földtül egy pár csirkével adóztunk. VIII. Puszta ház hely helységünkben nincsen. IX. Mindnyájjan szabad el menetelűek vagyunk. Signatum Felső-Győr, die 4-a Julii, 1770. Fő bíró Draveczki András keze x vonása. Krótos János keze x vonása. Pisko Márton keze x vonása. BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 253. FELSÖKELECSÉNY I. Urbáriumunk nintsen, nem is volt. II. Ezen helységben akik lakunk, különös földes urak alá vettetve vagyunk, azok is, kik jobbágyok, kik taxások közülünk, egy úr emberein kivel, írásban contractusunk adózásunk vagy szolgálatunk