Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

BEVEZETÉS

Községi urbáriumok levéltári gyűjteménye című fondban (XV. 23.) találtuk meg. Ezekben a fondokban sem tudtuk azonban fellelni a vármegye ösz­szes településének investigatióit. Eleve nem találhattuk meg pél­dául azokét, amelyek a vizsgálat időpontjában más megyékhez tartoz­tak (Belsőbőcs Abaújhoz, Külsöbőcs Zemplénhez, Egerfarmos és Bor­sodivánka pedig Heveshez). Nem készül sem vizsgálat, sem úrbérren­dezés azokon a településeken, amelyek akkor még puszták voltak (Mezőnyék, Muhi, Sajósenye, Poga , Szakáld), illetve, amelyek később alakultak (Újhuta, Hámor, Répáshuta, Tiszagyulaháza). Semmiféle úrbéri anyaga nincs Gelejnek, Hejőkürtnek, Jákfalvának, Járdánhá­zának, Lénarddarócnak és Mónosbélnek, illetve -- az 1767-es rende­zést nem számítva -- dhutának és Hejőcsabának. Végül csak az inves­tigate hiányzik Aszaló, Borsodszemere, Kondó és Szendrő úrbéri a­nyagából. A feltárt investigatiókat a korszakra vonatkozó forráskiadási szabályzat szellemében átírtuk. Ennek során a rövidítéseket minden esetben feloldottuk és különösen ügyeltünk a nyelvjárási sajátos­ságok megtartására. A szakadás miatt olvashatatlan részeket a szo­kott /.../ jellel jelöltük. A tollban maradt szavakat és végződése­ket, ha hiányuk értelemzavaró volta miatt ez feltétlenül szükséges volt, zárójelbe téve pótoltuk. A szövegeken az általunk tett legna­gyobb változtatás az volt, hogy a kis- és nagybetűknek a korra jel­lemző, teljesen következetlen használatát a mai helyesírásnak meg­felelően egységesítettük, továbbá elvégeztük az értelemnek megfele­lő központozást. Végül a nyilvánvaló elírásokra /!/ jellel, az ér­telmetlenül zavarosan fogalmazott vagy másolt szövegrészekre pedig /?/ jellel hívtuk fel az olvasó figyelmét. Az ilyen módon átírt investigatiókat azoknak a neveknek az ABC­rendjébe raktuk, amelyeket a Borsod vármegyében 1904-ben befejező­dött törzskönyvezés állapított meg. 1 ''' Végül a kötethez készül tar­talom-mutatóban a települések névváltozatainak a felvételével el­végeztük a szükséges utalásokat. Az így elkészült forráskiadványt azzal ajánljuk a történészek szíves figyelmébe, hogy azt szándéka­ink szerint rövidesen követni fogják a Zemplén, Abaúj, Torna és Gömör vármegyék investigatióit tartalmazó kötetek is. Tóth Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom