Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)
VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA
Signatum Oubitsány, die 11-a Junii, 1770. Fö bíró Tökös András keze x vonása. Hites Hegedűs András keze x vonása és Ruszkay Istvány keze x vonása. /Sigillo et notario carent . / BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 376. E 0 E L E N Y I. Törvényes urbáriumunk nintsen, az mi értésünkre nem is volt. II. Két conditiojúak lévén lakosaink, az egyik örökös jobbágy, más része taxásokbul áll, az jobbágyoknak ugyan valamint urbáriumuk, úgy se régi, sem mostani contractusok nintsen, hanem minden adózások és robotázások kemény parantsolatok által jöttének szokásban. A taxásoknak régi contractusok volt néhai méltóságos báró Lhullierné asszonnyal ő nagyságával, 1730-dik esztendőben költ, mely szerint az egész erejű gazda két rénes forintra, a két marhas egy tallér, maga házában lakó marhátlan taxás egy rénes forintra, más házában lakó 'seller taxás 24 krajcár taxa fizetésre köteleztetett, ahhoz járult agy napi aratás, hidak s malom körül való munka marhával vagy gyalog, a kilenczednek ki adása minden féle élet bül, épületre való fa adatott jelentés mellett és szabad el menetei a helységbül. De ennek nem állván, mostani méltóságos uraság 1763-aik esztendőben erőszakosan más contractust vett a taxás emberektől. III. Az jobbágyok ugyan taxául semmit sem rizetnek, ha nem szabad el menetelű emberek egy iránt mindegyik taxa fejében tartozik két rénes forintot le tenni. IV. Hasznunk az natárbui, hogy közönséges szükségre engedve vagyon mint egy húsz szekér szénát termő rét. s azon felül az három nyomásban 40 köbölre vaio föld, tűzi tank az méltóságos uraság erdejéből czédula mellett ugyan, de ingyen száraz és dűllött fábui vagyon, épületre pedig nyers fa is engedtetik ingyen, vi s m a r h i nak még eddig legelő mezejek vagyon. Könnyebbségünkre /agyon, r malmunk helyben van. Vagyon valamelly kevés szőllő hegyecskénk is határunkban. Fogyatkozásink pedig ezek: hogy rétyeinket és némely részeiben földeinket is az árvíz gyakorta el boríttya. Földeinknek