Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

még tsak levél hordással sem terheltettünk, hanem az tekintetes uraság kerülői szokták vala az ollyatin uraság dolgában küldött le­veleket ell hordozni. Ezen üdőben pedig mind bor, mind gabona, a' mint fellyebb is említettük, 10-dén dézmáltatott mind addig, míg eő excel lentiája méltóságos gróf camerae praeses urunk ismét fel­séges posonyi camara számára a' nemes egri káptalaniul ezen domini­umot ell foglalta, az o1 tatul fogva nyolczadon vagyon a' dézma. Mos­tani urbárium és szolgállatunk ki adódtak, a' mint fellyebb is meg jegyeztük, 1756-ik esztendőben, és a' mint már az első punctumra declaráltuk, 6 esztendeig nékünk nyilván ki nem adattatott. III. Nékünk, a' mint tsak most attingáltuk, nem contractusunk, hanem urbáriumunk volt, és ez szerint kész pénzt fizettünk 1100 ré­nes forintokat. IV. Az uraság engedelmébül 100 forint arendában egész esztendő­ben vagyon helységünknek egy korcsmája, mellyen semmi féle italnak árultatása az tekintetes dominium által helységünknek nem tiltatik. Emellett határunkban minden marháinknak elegendő legelő mezeje va­gyon, hanem némelykor, a' midőn a' szárazság továbbig tart, napjában marháink vizet mindenütt elegendő képpen nem ihatnak. Vagyon hely­ségünkben malom és az uraságtul szabad tűzi fánk engedtetik. Az mis­kolczi piacz is hozzánk egy órányi járó földre esik. Kárunk pedig kivált képpen a' réttyeinken és némelykor szántó földeinken, úgy belső telkeinken is gyakorta az víznek árja miatt okoztatik. Hatá­runknak némely része oly sovány, hogy sokszor a' mely munkát reá teszünk, annak sem vehettyük jutalmát termésébül. V. Mint hogy az uraság cselédgyei és béressei számára nyólcz kö­böl alá való földet ell foglaltak, azon kívül 20 köböl alá való zab földet is, melytül az arendánkban 20 rénes forintot fizetett Beller uram, három egész gazdánál több nintsen mi nálunk, a' kik nro. 10 kilát, vagy posonyi mérőt egy nyomásban őszit ell vethetnek, tavaszt pedig úgy vetnek, ha a' meg írt földekből valamit meg hadnak. Ezek­nek terem mint egy hat, hat szekér szénájok, az edgyiknek ezek kö­zül mint egy tíz szekér. Az fél gazdák ell vetnek mint egy harmad fél vagy három posonyi mérőt. A tavaszi vetés iránt hasonló állapot­tal lévén amazokkal, szénájok pedig terem ezeknek mint egy három szekérrel, némellyeknek fél annyi, sokaknak pedig ezek közül semmi a' határnak szűk volta miatt. A' gyalogoknak tellyességgel semmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom