Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

VI. Valamint hogy több földes urak alatt vagyunk, úgy a szolgálat is külömb, külömb féle volt, mert némely úr részéről akinek négy marhája volt is, ugyan szintén úgy, mint akinek két marhája volt, öszve fogva, minden szántásson négy, négy nap, ha annyi ideig tartott az munka, az Hegy allá kétszer fordulni, azon kívül szénát, életet és fát vinni az udvarban tartozott. Némelly lakossaink pedig marhával 2 4 nap, gyalog 12 nap, az gyalogok pedig kézi munkájúkkal az mire fordíttattak, szolgálni tartoztak. Ezen kívül a szüret/re/ is, hol több, hol kevesebb napokra, a míg tartott fordíttattunk . VII. Minden féle életbül, borbul nyótzadot dézmául adtunk, az előtt tizedet adtunk, egyébb adózásokat és ajándékokat semmit sem teszünk. VIII. Puszta ház hely helységünkben nintsen. IX. Egy jobbágy van közöttünk, a többiek mind szabad el menetelűek. Signatum Damak, die 22-da Maii, 1770. Fő bíró Tóth János keze x vonása. Hites Újj Márton keze x vonása és Gajdos György keze x vonása. /Notario carent./ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 372. D E B R É T E I. Törvényes urbáriumunk nincsen, nem is volt. II. Lakosaink rész szerint jobbágyokbul, rész szerint el menetelűekbül állók, az jobbágyok az méltóságos urasságnak robotát visznek végben, az taxások robotán kívül, emlékezetünkre szokasbul, kész pénzt is fizetünk. III. Emlékezetünkre az szabad el menetelű lakosok, kik egész ház hellyet bírunk, robotán kívül az méltóságos urasságnak esztendőnkint három rénes forintokat fizetünk, a sellérek egy rénes forintot és 8 grajtzárt. IV. Határunknak különös hasznát tartyuk abban, hogy épületre való és tűzi fánk ingyen vagyon, úgy mind azon által, hogy az épületre