Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

Signatum Geszt, 26-ta Maii, 1770. Fő bíró Vég Pál keze x vonása. Törvény bíró Kis János keze x voná­sa. Extradatum per juratum loci notarium Samuelem Rimaszombathy mp. /LS/ BAZmlt. Bmlt. IV. 501/b. XXII. I. 291. B0RS0DNÁDASD I. Még ekoráig urbáriumunk nem volt. II. Valamint urbáriumunk, úgy contractusunk is ez ideig nem volt az urasággal, hanem tsak szokás szerint vittük véghez a szolgálatot. III. Némellyek közülünk, nevezetessen pedig öten egy uraság részi­re levők, minden esztendőben, ámbár makk nem terem is határunkban, egy, egy sertést adnak, a több helységünk lakossai pedig semmi adó­zást nem tesznek. IV. Legelő mezónk elegendő, erdőnk hasonló képen, mely eddig min­den féle szükségünkre szabad volt, dongát, abroncsot, gerendát Eger­ben ell adni hordunk. Malmunk /:de nem elégséges.-/ határunkban vagyon egy, két mélyföldny ire kelletik járnunk őrölni. Korcsmánk közönséges vagyon mind bor és pálinka árulásban, úgy a pálinka főzés is szabad. Réteink ollyanok, akiken sarnyút is lehet kaszálni. Szántó földeink soványok, nagy hegyeken vannak, trágyázni sem lehet, gyakorta az zá­por esső szántássainkat vetéssel együtt a völgybe horgya, a hol rél­teinket bé önti iszappal, mely miatt majd minden esztendőben nagy károkat vallunk. V. Három nyomásunk lévén a határban, mellyben vagyon ollyan gaz­da, ki 15, ki 22, ki 30 köblöt s többet s kevessebbet ell vethet, ezen kívül szénát ki 3, ki 4, 6 szekérrel kaszálhat. Annak idejé­ben sarnyú is terem. VI. Öt gazdán kívül helységünkben, akik magok robotáját eszten­dőnként hét, hét vonás forinttal váltyák fel, szekerezésre, szántás­ra és más egyéb féle munkára, a hová és mikor parancsollyák, 4 mar­hával járunk, és így rende nem lévén, sem menetelünk s jövetelünk bé nem vétetődött eddig. 4 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom