Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

kajában gyalogul két, három nap dolgozunk, ezeken kívül leveleket is hordozunk, esztendő által egy, két mélyföldre is szekerezést öszve fogva teszünk, de menetelünk, jövetelünk bé nem vétetödik. VII. Ekkoráig minden féle életünkbül dézmában nyótzadot attunk és tsirkét, azon kívül semmi adózást vagy ajándékot nem fizettünk. VIII. Helységünkben egy puszta ház hely sintsen. IX. Hat jobbágyokon kívül minnyájan szabad el menetelűek vagyunk. Signatum Borsod, die 7-a Junii, 1770. Fő bíró Kopecz István keze x vonása. Hites Szemes Péter keze x vonása, Tótt Gergely keze x vonása és Tótt Mihály keze x vonása. Extradatum per me juratum notarium Michaelem Cselényi m.p. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 371. BORSODBÓTA I. Ez előtt mint egy tizen kilentz esztendővel hallottuk ugyan, hogy földes uraink urbáriumot tsináltattak volna, mellyet akkori szolga bíránk kínált, olvasta is előttünk, de azon írásban volt urbáriumot kezünkhöz nem vettük, és így vóltaképen nem is tudjuk, mibül álló légyen. II. Mint hogy azon említett urbáriumot kezünkhöz sem akartuk venni, földes uraság kemény parantsolattyábul kivált azon üdőtül fogvást adózunk és robottázunk. III. Azon említett urbárium előtt közönségesen harmintz rénes forintokat kész pénzül fizettünk, 1751-ik esztendőtül fogvást pedig közönségessen harmincz hat rénes forintokat adunk, azon kívül egy pályinka főző fazéktul, a kinek vagyon, egy rénes forintot és 30 krajcárokat. IV. Határunknak egyéb hasznát nem érzük, hanem hogy szőllő hegyünk vagyon, tűzi fánk essett és dóllött ingyen, épületre való fánk is volt ekkoráig engedelem mellett, mint hogy kevés erdőnk tilalmas. Káros fogyatkozásink azok, hogy határunk szűk, szoross, szántó földünk két nyomásban vannak, legelő mezőt iga vonó marhánknak némely határokban kelletik béllenünk, malmunk helyben nem lévén, Jé