Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

VII. A' meddig ezen helységet méltóságos gróf galánthai Eszter­házi István úr ő nagysága a' tisztelendő káptalannal osztatlan együtt bírták, és még az ő nagysága birodalma alatt is mindenkor termett élettyeinkböl, bárányaink, káposzta, kukoricza, tök, ken­der és méhekből tsupántsak tizedet adtunk, hanem a' tisztelendő eg­ri káptalan különös úri birtoka alá esvén, legottan 1708-ik eszten­dőtől fogva az elől számláltakból mind a' tizedet, mind a' kilen­czedet kezdette kivenni, e' mellett csirkéből, lúdból és katsából dézmát adunk, úgy hogy akár dögi, akár más szerentsétlenség által ezen baromfiaktól megfosztassunk, mind az által birtokunkhoz alkal­maztatva azt kész pénzen is beszerezni kelletik, már olyan adózást vagy ajándékot nem adunk, hanem a' midőn a' sor reánk következik és a' nemes vármegyének gyűlése tartatik, tsirkét, ludat, s. v. ölő malatzot Miskolczra ingyen küldünk a' tekintetes uraság kony­hájára . VIII. A' tisztelendő káptalannak ezen helységnek lakosokkal meg­ült tel/.../ jutván, egy sints üres vagy puszta, hanem titulált gróf ő nagysága részén valókban ő nagysága kerülője és egyébb em­bere i laknak. IX. Mindnyájan taxások és szabad kelésű emberek vagyunk. Signatum in possessione Bábolna, die 15-a Junii, 1770. Fő bíró Horváth György keze x vonása. Törvény bíró Kováts Pál keze x vonása. Vendég János keze x vonása. Nagy András keze x vonása. Extradatum per me, juratum praefati loci notarium Joannem Inántsi mp. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 282. TISZADOROGMA I. Ezen hellység béli lakosoknak urbáriumok nem volt még eddig. II. A melly adózást tettünk, régi szokásból hozattatott bé, és mikor kezdődött, nem emlékezünk reá. III. Ezen hellységnek földes urai által bé vett adózások ezekből állanak, úgy mint: az ollyatén gazda, akinek hat iga vonó marhája vagyon, fizet esztendőnként 12, a' négy marhás 8, a' két marhás 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom