Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

nótáriussá Berzeviczy György m.p BAZmlt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I /LS/ 362. SAJÓVELEZD I. Urbáriumunk még e koráig nem volt. II. Sem contractusunk, sem urbáriumunk valamint ez előtt nem vol tak, úgy most is nintsenek. III. Némellyek közülünk szántással, kaszálással, aratással, némellyek trágya és föld hordással, egy hétig való szekerezéssel is szolgálatot teszünk, de mind ezeknek bizonyos napját, számát meg nem tudgyuk mondani. Némellyek pedig, nevezetessen ketten 10 vonás forinttal váltyuk fel minden dézma kiadásán kívül robotánkot. IV. Határunkban illyen hasznot tapasztalunk, hogy az szántó földeink jó búzát és tavaszt termők,legelő mezeink marháinknak határunkban elégségesek vannak, szőllő hegyünk közép szerű, úgy hogy három kapás után egy hordó bort várhatunk, akit distrahálni lehet 6, 7 vonás forinton, malmunk mind magunk, mind más szomszéd határban, mint egy fél óráig menendő földre vagyon, az erdőnek mind épületre, mind tűzre való vágásával, úgy fáknak el adásával is szabadok vagyunk, egy szekér szénát termő rétünk kezünknél, három szekér szána termő pedig zálogban vagyon. Káros fogyatkozásunk az, hogy a Sajó vize majd minden esztendőben ki önt vetésseinkre és réttyeinkre, és a midőn tovább tart az víz árja, nem kevés kárt vallunk, kivált vetéseinkben. V. Két nyomás lévén határunkban, a' melyben őszit és tavaszit egy ház hely után ki 8, ki 9, 10, 12 köblöt egy egy nyomásra el vethetünk, szénát pedig egy ház hely után 8, 9, 10 szekér szénát kaszálhatunk, ezen kívül, mikor jó ideje vagyon, sarjút is kaszálhatunk. VI. Egy ház helyes gazdák, a mint fellyebb is meg vallottuk, 4 marhával szolgálatot teszünk, menetelünket s jövetelünket, mint hogy a' robotáinknak szabott rendi nintsen, bé sem vették. VII. Mind őszi és tavaszi, mind szőllő termésbül még ekkoráig hetedét attuk, ezen kívül semmi ajándékot nem szoktunk adni.